Kármán András bemutatta a 2027-es költségvetés spórolási irányait
A Pénzügyminisztérium folytatta a jövő évi büdzsét magyarázó tájékoztatók sorát. A miniszter és szakállamtitkárai elemzőknek és újságíróknak tartott háttérbeszélgetésükön elsősorban azt tisztázták, miként tud az állam 2027-ben jelentős kiadásokat megspórolni, emellett a 2030-ig tartó makropálya részleteiről is szó esett. A büdzsé értelmezését ugyanakkor továbbra is nehezíti, hogy a legfontosabb számok – például a forgalmiadó-bevétel várható összege – még nem ismertek.
Hiánycsökkentés és strukturális átalakítások
Kármán András bevezetőjében azt emelte ki, hogy a költségvetés egyszerre tartalmaz jelentős hiánycsökkentést és az igazságosság jegyében érdemi strukturális átalakításokat. A kiadási oldal reformja segíthet fenntarthatóvá tenni a büdzsét, a bevételi oldal és az adóintézkedések hatása azonban a sok kommunikációs kör után is bizonytalannak tűnik. A legnagyobb elemzői kérdés előzetesen az volt, miként lehet a 2027-es büdzsében olyan sok állami kiadást lefaragni, hogy az érdemben javítsa az egyenleget.
Elmaradó tételek a kiadási oldalon
A miniszter szerint 2027-ben sok olyan tétel nem jelentkezik, amely megnyomta a 2026-os kiadási oldalt. Ilyen a rendvédelmi dolgozóknak választások előtt adott egyszeri fegyverpénz, amelynek elmaradása 221 milliárd forintos kedvező hatást jelent. Szintén nem jelentkezik két adó-visszautalás, ami 333 milliárd forinttal javítja a büdzsét. A Havária Alapot 2027-ben nem kell újra felállítani, és az uniós helyreállítási alapból érkező források 2026-os hazai költségvetési igénye – például az MFB-tőkeemelés – 478 milliárd forinttal könnyíti a költségvetést. Bizonyos kifutó állami támogatási programokat sem kell jövőre finanszírozni.
Növekvő tételek és megtakarítások
A mostani energiaválság miatt a rezsitámogatásra 2027-re 232 milliárd forinttal több pénz van bekalkulálva. Az uniós források 15 százalékos hazai önrésze összességében 343 milliárd forintos terhet jelent jövőre. A kiadási oldalon jelentős megtakarítást hoz, hogy nincs már a Fidesz hatalmon: az EU-tól kapott napi 1 millió eurós menekültügyi bírság megspórolása például 135 milliárd forint lehet. Nagyobb összeget jelent, ha újra jönnek az országba források, ha a beruházások nem lesznek túlárazottak, ha nem kell finanszírozni a közmédia propagandáját, vagy ha nem kell kifizetni az autópálya-koncessziók éves díját.
Egyenleg és adósságpálya
Az elsődleges egyenleg mínusz 1,1 százalék lehet, a kamatteher pedig 3,8 százalék. A hozamesés egyelőre GDP-arányosan 0,2 százalékot jelent, a kamatok mérséklődése csak több évre elnyújtva, fokozatos átárazódással jelentkezik. Az ESA-szemléletű hiány 4,9 százalékos, a pénzforgalmi szemléletű 5,2 százalékos lesz, vagyis 0,3 százalék az úgynevezett ESA-híd. Az államadósság 2027-ben 75,5 százalékról 75,2 százalékra apadhat. A tervezett hiánypálya: 2026-ban 7,5 százalék, 2027-ben 4,9 százalék, 2028-ban 4,0 százalék, 2029-ben 3,4 százalék, 2030-ban 2,8 százalék.
Gazdasági előrejelzés és adóintézkedések
Barabás Gyula államtitkár ismertetése szerint 2027-ben 2,4 százalékos növekedéssel terveznek, a háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőhet, a beruházások volumene javulhat az uniós forrásoknak köszönhetően, az infláció pedig 3 százalék lesz. Kövesdi Zoltán államtitkár az adóintézkedéseket ismertette: csak a vagyonadó számít új adónak, a reklámadó pedig újszerűnek, mivel 2017 és 2019 között 7,5 százalékos kulccsal működött, azóta 0 százalékos kulccsal volt a rendszerben. A reklámbevételek 3,75 százalékát kell befizetni, ami a nullszaldó körül vegetáló magyar médiapiacon drasztikus következményekkel járhat a független hírszolgáltatókra. A kormány emellett az innovációs járulékot 0,3 százalékról 0,5 százalékra emeli, hogy bezárja a nagy cégek adóelkerülési kiskapuit.
Piaci fogadtatás
Az elemzők többsége szerint az összkép pozitív: a program „orrnehéz”, vagyis már az időszak elején érdemi vágások vannak benne, és kedvező, hogy a kormány ki tudta szolgálni a felfokozott nemzetközi várakozásokat az 5 százalék alatti hiánnyal. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ez az a szám, amely még elhihető, de már pozitív reakciót szül a piacon. A kormánynak innentől sem lesz könnyű dolga, hiszen a bevételi oldalon – például a különadók – és a kiadási oldalon – például a rezsicsökkentés – egyaránt bőven maradt feladat.
