Körülbelül 240 ezerrel adózhatnak kevesebbet 2027-től a minimálbéren élők

Körülbelül 240 ezerrel adózhatnak kevesebbet 2027-től a minimálbéren élők

által K Sandor

Jelentős adócsökkentés és béremelések a 2027-es költségvetésben

A minimálbéren élők személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken 2027-től, ami évente mintegy 240 ezer forintos adómegtakarítást jelent számukra – derült ki a kormány keddi tájékoztatóján, ahol a 2027-es költségvetés főbb irányait mutatták be.

A kormányzati tájékoztatón elhangzott, hogy az új kormány nehéz örökséget vett át: kormányváltás és további intézkedések nélkül a költségvetési hiány 8,3 százalék lett volna. A 2026-os költségvetés már tükrözi a szükséges korrekciók első lépéseit, jövőre pedig az uniós források és a pazarlások visszaszorítása javítja a kiinduló helyzetet.

Kiemelték, hogy az elmúlt években hiányzott a gazdasági növekedés, amely az elmúlt négy évben átlagosan 1,2 százalék volt. A cél egyszerre fejlődő pályára állítani a gazdaságot, felszámolni az állam túlköltekezését és a rendszerszintű korrupciót, valamint kezelni azt, hogy hatalmas társadalmi rétegek maradtak elhanyagolva.

Béremelések és szociális intézkedések

Jövőre összesen 677 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre. A bruttó bérek növekedése mellett az adócsökkentés is emeli a nettó kereseteket. A szociális és gyermekvédelmi dolgozók, az egészségügyi szakdolgozók, valamint a közoktatásban, közművelődésben és a rendvédelemben dolgozók bére 10–22 százalék közötti arányban nő.

A költségvetés a szociális biztonságot is erősíti: négyszeresére emelkedik a minimálnyugdíj, megduplázódik a családi pótlék, és nőnek az egészségügyi és szociális kiadások. A családi pótlék 2008 óta változatlan összege egy lépésben duplázódik, ami 300 milliárd forint többletkiadást jelent, és egy kétgyermekes család évente 320 ezer forinttal több támogatást kap. Összesen mintegy 970 ezer család jár jól az új rendszerrel.

A nyugdíjak terén 146 ezer forintig több sávos emelést hajtanak végre, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra nő. Emelkedik a megváltozott munkaképességűek és az időskorúak járadéka, valamint az árvaellátás összege. Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát is, amelyet várhatóan 2,2 millió nyugdíjas kap meg.

Adózási változások és gazdasági kilátások

Az adókedvezmények változatlanul megmaradnak, az adómentességnél azonban egymillió forintos havi bruttó fizetésnél ársapkát vezetnek be, amely felett nem lehet érvényesíteni. A kétgyermekes anyák adómentessége 40 éves korig jár. Megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye, valamint a 30 év alatti édesanyák és a három vagy több gyermekes anyák szja-mentessége is.

A kormány a milliárdosok és nagyvállalatok nagyobb adóterheitől, valamint az állami pazarlás visszaszorításától várja, hogy az idei 7,5 százalékos hiány jövőre 4,9 százalékra csökkenjen, ami az államadósság GDP-hez viszonyított arányát is mérsékli. A GDP-növekedés idénre 1,7–1,8 százalék, jövőre 2,4 százalék lehet. A kormány 3 százalékos inflációs célszámmal dolgozik, és 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt. A miniszterelnök szerint a ciklus végére akár ezermilliárdos nagyságrendben lehet spórolni az államadósságon, amelyet béremelésekre is lehet fordítani.

Emellett iskolafejlesztési és egészségügyi fejlesztési program indul, és többet költenek vízmegtartásra, valamint a vasút és az áramhálózat fejlesztésére. Az árrésstopot kivezetik, az Otthon Startot pedig a Wekerle Plusz lakhatást segítő program váltja fel.

Parlamenti döntés és elemzői értékelés

Az Országgyűlés kedden fogadta el a 2026-os évre vonatkozó módosított költségvetést, amely a korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt 7,5 százalékra bővítette. A 2026-os költségvetést a fideszes többségű parlament fogadta el 2025 júniusában, amikor a kormány 4 százalék feletti növekedéssel számolt, míg a független elemzők 1–2 százalékot vártak. A kormányzás átvétele után végzett költségvetési leltár szerint további intézkedések nélkül 2026 végére 7,5 százalék körüli lett volna a hiány, a Fidesz hatalmon maradása esetén pedig 8,3 százalékra futott volna fel.

A parlamenti bejelentés után megkérdezett gazdasági elemzők szerint nehéz, de nem teljesíthetetlen feladat a 4,9 százalékos hiánycél. A kiadási oldalon jelentős átalakulás látszik, a bevételek oldalán inkább kisebb eltolódás érzékelhető. A költségvetési törvény tervezete várhatóan október utolsó napjáig válik nyilvánosan elérhetővé.

Ezt is kedvelheted