Megfelezik a kínai hibrid autók EU-importját, most lesz igazán fontos a szegedi BYD-gyár
Egy mindkét fél számára fájdalmas kereskedelmi háború elkerülésének első lépése lehet az a megállapodás, amelyet az EU és Kína kötött, és amelynek legfőbb eleme a kínai hibrid autók exportjának átmeneti korlátozása.
Az Európai Unió országai összesítve naponta már egymilliárd eurós kereskedelmi hiányt halmoznak fel Kínával szemben, ennyivel több az uniós import értéke, mint a Kínába irányuló export. Több iparágban, de különösen az autóiparban nagyon felgyorsult a kínai import térnyerése, a leginkább érintett országok a dömpinget a kínai állami segítség miatt egyenlőtlen feltételnek, azaz tisztességtelennek tartják.
Az EU 2024-ben vámot vetett ki a kínai tisztán elektromos hajtású autókra, de a kínai gyártók villámgyorsan reagáltak, és a hibrid és tölthető hibrid modellekkel kezdték elárasztani az európai piacokat. Idén augusztusban az összes Európában eladott hibrid autónak már a negyede kínai volt. A kínai gyártóknak időközben fontossá vált az európai értékesítés, mert ezzel ellensúlyozni tudják a hazai piaci kereslet megtorpanása miatti kedvezőtlen hatásokat.
Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos többhetes előkészítés után úgy érkezett Pekingbe a múlt héten, hogy Németország és Franciaország nem sokkal előtte arra kérte az uniót, sokkal keményebben lépjen fel a kereskedelmi egyenleg helyreállítása érdekében. A német–francia javaslat egy olyan eszközt adna az Európai Bizottság kezébe, amellyel azonnal be lehetne tiltani mindenféle kínai exportot, amely a helyi ipar leépülésével fenyeget. Egy ilyen egyoldalú lépés nyílt konfliktust eredményezne.
A megállapodás szerint decembertől kezdve évente legfeljebb 350 ezer Kínában gyártott hibrid autót lehet majd behozni az Európai Unióba, és a kvóta a következő négy évben évente 6 százalékkal nő. Idén becslések szerint összesen 800 ezer kínai hibrid autó érkezhet az EU-ba, vagyis jövőre ez a szám kevesebb mint a felére csökkenhet.
A felek a Kereskedelmi Világszervezet szabályaihoz tartják magukat, és ezek szerint az EU minden importőr országra kvótát szab majd ki, de ezek egyike sem lehet nagyobb, mint Kínáé. Mivel azonban a gyakorlatban a többi ország messze 350 ezernél kevesebb autót exportál az EU-ba, a kvóták számukra nem jelentenek majd valós korlátozást, ez csak Kínára lesz igaz. Kína formálisan lényegében abba egyezett bele most, hogy ha az EU kiszabja a 350 ezres kvótát, akkor nem fog ellenlépéseket tenni, azaz emiatt nem indul el egy nyílt kereskedelmi háború. A WTO-keretek formális betartása azért is fontos, hogy a felek jelezzék, a létező nemzetközi megállapodásokon belül kötnek egyezséget, azokat nem rúgják fel egyoldalúan.
A megállapodást az uniós tagállamoknak is el kell majd fogadniuk, hogy életbe léphessen. A kínai 350 ezres kvótába nem tartoznak bele a kínai gyártók által nem Kínában készített hibrid autók, azoknak az adott gyártó országra vonatkozó kvótákba kell beleférniük. Természetesen nincs kereskedelmi korlátozás az EU-n belüli gyártásra, így a szegedi BYD-gyár termékeire sem, ami egyébként a friss hírek szerint idén már tényleg termelni kezdhet. A kvótarendszer valószínűleg jelentősen növeli a gyár jelentőségét a BYD számára.
A megállapodás szerint január 1-jétől Kína 4 milliárd euróval csökkent bizonyos uniós árukra kivetett vámokat, illetve megvizsgálja, hogy több szektorra kiterjeszti-e a ritkaföldfémek európai exportjára vonatkozó engedélyek kiadását. Az EU az értékelések szerint azért érhette el a megállapodást, mert Kína hosszabb távon gondolkodva el akarja kerülni a német–francia hátterű azonnali kereskedelmi háborút, és autóiparának a közeljövőben szüksége van az európai piacra, még ha csak korlátozott mértékben tud is értékesíteni rajta. Az EU érvelése az volt, hogy hosszabb távon is a kínai autók felvevőpiaca akar maradni, de ez csak akkor teljesülhet, ha rövid távon nem dönti be a piacait és saját gyártóit a kínai dömping.
Az unió csak első lépésnek tekinti a megállapodást, annál is inkább, mert a kereskedelmi deficit problémáját ezzel még egyáltalán nem oldották meg. Kína teljes, azaz nem csak hibrid EU-ba irányuló autóipari exportja 2025-ben összesen 15,1 milliárd eurót tett ki, ami töredéke az évi 360 milliárd euróra duzzadt kereskedelmi deficitnek. Az EU hasonló megállapodást szeretne elérni például a vegyiparban és a műanyagiparban is.
