Alaptörvény-módosítás: Orbán Viktor miniszterelnöki jövője megkérdőjelezve
2026. június 15-én az Országgyűlés egy történelmi jelentőségű döntést hozott, amikor 135 igennel, 50 nem ellenében és 6 tartózkodással megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását. Ez a módosítás arra kötelezi Magyar Pétert, hogy legfeljebb nyolc évig gyakorolhatja a miniszterelnöki posztot, ugyanakkor lehetetlenné teszi, hogy Orbán Viktor a jövőben újra betöltse ezt a pozíciót.
A törvénymódosítás célja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi kereteinek megszüntetése volt. A Fidesz és a KDNP képviselői elutasították az előterjesztést, míg a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak a szavazástól.
A Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtotta be a javaslatot még májusban, amely kritikát váltott ki, mivel nem előzte meg társadalmi és szakmai egyeztetés. Magyar Péter azonban már a kampány során jelezte, hogy fontos állásfoglalásra van szükség, melynek üzenetei világosan fogalmaznak a hatalom természetéről és a közvagyon védelméről.
A módosítás legvitatottabb eleme, hogy jelentősen korlátozza a miniszterelnök mandátumának időtartamát, egyúttal újfent felvetődött a lex-Orbán kifejezés. A Fidesz vádjai szerint a módosítás személyre szabott jogalkotás, mivel kifejezetten Orbán Viktor politikai ambícióit érinti.
Stánicz Péter alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a módosítás jövőbeli hatályú, nem vonatkozik a már meglévő miniszterelnökökre. A jogi érvelés alapján a változtatás célja a jövőbeni politikai keretek kijelölése, nem a múlt jogi eljárásainak megkérdőjelezése.
Egy másik jelentős elem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése, melynek technikai részletei később kerülnek előterjesztésre. E program során a kekvák vagyona állami irányítás alá kerülhet, ami szintén vitát váltott ki, hiszen egyes alapítványok már a 2021-es átalakítás előtt is rendelkeztek vagyonos háttérrel.
A harmadik pont célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, amelyet a Tisza Párt kritikája alapján azzal indokolt, hogy az intézmény csupán félelemkeltésre volt hivatott, nem szolgált hasznos funkcióval. A kétes jogi helyzet rendezése érdekében Magyar Péter javaslatot tett, amelynek célja a határozatlan fogalmak tisztázása volt.
Az elfogadott módosítás a kihirdetést követő napon hatályba lép. A Fidesz által korábban bevezetett szabályozás révén a köztársasági elnök most már csak eljárási hibák alapján kérheti az Alkotmánybíróság véleményét, egyéb esetben köteles aláírni a módosítást.
Ez az Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a közeljövőben több újabb javaslatot tervez, melyek célja egy átfogó alkotmányozás és a közvélemény számára is elfogadható jogi keretek kialakítása.
