Újraindulhat a Diákváros projekt, jelentős megtakarítást hozhat a diákoknak
A kormány újraindítja a Diákváros projektet – jelentette be szerdán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A városrehabilitációs beruházás Dél-Pest és Észak-Csepel elhagyott, lepusztult részeit érintette volna, összesen 130 hektáron.
A projekt 12 ezer minőségi kollégiumi férőhely kialakítását, valamint sport- és kulturális létesítmények, zöldterületek kiépítését foglalta volna magába. Emellett irodákat és lakásokat is terveztek a területre, így a tervek szerint 16 ezer embernek adhatott volna otthont a Diákváros.
A Fővárosi Önkormányzat és a kormány által alapított Budapesti Fejlesztési Központ 2018-ban írt ki pályázatot a projekt megtervezésére. A versenyt a norvég Snohetta tervező cég osztrák irodája nyerte el egy részletes, 1000 oldalt kitevő tervezői munkával.
Az Orbán-kormány 2021-ben úgy döntött, hogy a kínai Fudan Egyetem kampusza is a kijelölt területen épül meg, amivel a projekt parkolópályára került. A Fudan Egyetem belengetett kampusza is háttérbe szorult a projekt ellen kialakuló tiltakozás és a 2022-es választási kampány miatt. Bár Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz akkori frakcióvezetője 2024-ben bejelentette, hogy mégis megépül a Diákváros, azóta nem született előrelépés az ügyben.
Vitézy Dávid augusztusban kifejtette: a korábban az állam által kártérítés fejében kisajátított fővárosi és ferencvárosi területeket az Orbán-kormány egy közérdekű vagyonkezelő alapítványba helyezte. A minisztériumhoz került a terület és az azzal kapcsolatos tervek, miután augusztusban a vagyonkezelőt felszámolta a kormány.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kínai egyetemváros miatt az eredeti Diákváros projektben a konkrét épületek és közterületek tervezéséig nem jutottak el, és az eredetileg győztes mesterterv módosulni fog, mert sok idő telt el az elkészülte óta. Még nem lehet tudni, hogy a módosítások a kollégiumi férőhelyek és lakások számát érintik-e.
Évente mintegy 70 ezer kollégiumi igénylést utasítanak el, így a bérlakáspiac jelentős részét diákok teszik ki. A megfelelő mennyiségű kollégiumi férőhely biztosítása emiatt nem csupán a diákság boldogulása, hanem a megfizethető bérlakások szempontjából is fontos.
Jelentős anyagi teher hárul azokra a diákokra és családjukra, akik nem jutnak be a kollégiumokba: számítások szerint 2024-ben Budapesten hétszeres, más nagyvárosokban öt-hatszoros volt a különbség a medián albérleti szoba és a kollégiumi szoba ára között. Ez havonta gyakran már akkor is százezer forintos különbséget jelentett, vagyis a képzés teljes ideje alatt több millió forintot.
