Összeomlottak a Mol tárgyalásai a szerb kőolajvállalat megvásárlásáról
Bár korábban úgy tűnt, folytatódnak a tárgyalások a Mol és a Gazprom között a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) megvásárlásáról, egy, a szerb kormányhoz közel álló, a helyzetet jól ismerő forrás szerint a megbeszélések gyakorlatilag összeomlottak.
A Gazprom állítólag egyáltalán nem kívánja eladni a NIS-ben lévő részvénycsomagját, és azzal, hogy erről a szándékáról hallgat, csupán időt nyer magának. A Molt is megkeresték az ügyben, de a vállalat nem erősítette meg az értesülést.
A NIS elleni szankciókat 2025 januárjában jelentette be az OFAC arra hivatkozva, hogy a cég 56,15 százalékos tulajdonosa az orosz Gazprom. Az Egyesült Államok sokáig halogatta a valódi életbe léptetést, végül tavaly októberben lépett hatályba a szankció, amely alól azóta is felmentéseket kap a szerb cég, így tovább működhet a finomító.
A Mol idén januárban jelentkezett be a NIS-re, de tavasszal akadozni kezdtek a tárgyalások. Az amerikai engedély eredetileg május 22-ig biztosított időt a megegyezésre a feleknek, de a Mol többször is kapott haladékot a tárgyalások lezárására.
Végül júniusban bejelentették, hogy a Mol és a szerb kormány aláírta a részvényesi megállapodást. A tranzakció azonban összesen négy ország politikai jóváhagyását is igényli: a vevő a Mol, az eladó az orosz Gazprom, az üzlet tárgya szerb, míg a szankciókat kiosztó legerősebb fél az Egyesült Államok. Így a felek között tovább folytak a tárgyalások.
Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója a G7 Paradigma konferenciáján arról beszélt előző héten, hogy a tárgyalási folyamat lezárult, de az engedélyeztetés továbbra is folyamatban van, és ezek határidő nélküli hatósági eljárások.
Szerda reggel érkezett a hír, hogy a Mol újabb haladékot kapott az amerikai szankciókért felelős Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalától (OFAC), így október végéig folytathatja a tárgyalásokat a NIS megvásárlásáról. A szerbiai Forbes forrása szerint ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy valóban zajlanak a tárgyalások.
Úgy látja, hogy az Egyesült Államok nem akarja tovább élezni a viszonyt sem Szerbiával, sem Oroszországgal. A forrás azt mondta, az OFAC a NIS engedélyének folyamatos meghosszabbításával lehetővé teszi, hogy a vállalat a Gazprom többségi tulajdonában is működni tudjon.
A NIS Szerbia stratégiai jelentőségű vállalata, így a szankciók bevezetése a szerbek gazdasági helyzetét is nehezítené, és jóval nagyobb károkat okozna az országnak, mint a Gazpromnak. A szerb kormány számára sem lenne jó hír, ha kiderülne, hogy meghiúsultak a tárgyalások, főleg, hogy október végén választ új miniszterelnököt az ország.
A lapnak nyilatkozó forrás szerint ha az amerikaiak elvesztik a türelmüket, és nem tolják tovább a szankciók bevezetését, elkerülhetetlenné válhat, hogy a szerb állam vegye meg a céget a Gazpromtól. Ez ugyan politikai konfrontációhoz vezethetne az oroszokkal, de ha a kormány nem cselekedne semmit, a szankciók bevezetésével ennél nagyobb gondot okozhatnának a gazdasági következmények.
