Nagy Márton: Az uniós pénzek hiánya nem jelent hátrányt Magyarország számára
A héten folytatódtak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves parlamenti meghallgatásai, ahol a miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt számolt be a magyar államháztartás jelenlegi helyzetéről. Az előadás során Nagy Márton kiemelte a német gazdasági függést és az orosz–ukrán háború következményeit, valamint a jegybank szigorú monetáris politikájának hatásait.
Stagnálásra számít az államadósság terén
Nagy Márton azzal kezdte a beszámolóját, hogy a kormány feladata a gazdaság egyensúlyban tartása a jelenlegi válságos helyzetben, amelyet a háború és a német recesszió egyaránt befolyásol. Az anticiklikus fiskális politika révén a kormány próbálja ösztönözni a gazdaságot, ezt a bérek emelésével kívánják elérni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hiány csökkentéséhez beruházások szükségesek, és a fogyasztás növelése másodlagos, mivel az 2 százalékponttal emeli a növekedést.
„Ilyen gazdasági környezetben a hiány csökkentése szinte lehetetlen” – nyilatkozta, utalva arra, hogy a költségvetési hiányszámokat már felfelé revideálták. A kormány célja, hogy a hiány számát max. 5%-on tartsa, minimális hatással a nemzetközi hitelminősítőkre.
Problémák a gazdasági előrejelzésekkel
A miniszter kifejtette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzéseivel kapcsolatban nem csak a tárca hibáit kell említeni. Mint mondta, az NGM mellett a piaci elemzők is tévedtek a növekedési mértékekkel, így a 2025-ös költségvetést 3,5%-os GDP-növekedéssel tervezték, míg a várt érték 3,3% volt. Jelenleg a miniszter szerint a várakozások 0,5%-os növekedést mutatnak, míg az Erste elemzői már csak 0,2%-ra számítanak.
„A költségvetés ösztönző politikájának hiánya esetén a GDP-növekedés már rég negatív lenne” – tette hozzá.
Költségvetési politikai alapelvek
Nagy Márton a költségvetési politikai alapelveit is bemutatta, amelyek között szerepel, hogy a költségvetési hiány nem növekedhet, a fenntartható államadósság és az EU-s védelmi záradékok kereteinek figyelembevételével kell a kormányzati politikát folytatni.
A kormány tervei között szerepel a jövő évi bankadó, amelyből 180 milliárd forintot szeretnének begyűjteni. Ezt a pénzt a termelő cégek felé csatornáznoznák, főként adócsökkentések és egyéb programok révén.
Jövőbeli növekedési lehetőségek
A miniszter a jövőbeli növekedési lehetőségeket is érintette, kifejtve, hogy Magyarországnak különböző iparágakban kell diversifikálnia a gazdaságát. Hangsúlyozta, hogy az akkumulátoripar önmagában nem elegendő, szükség van a járműiparral való együttműködésre is. Beszélt a BYD példájáról, ahol házon belül gyártják az akkumulátorokat, és hogy a jövőben új fókuszokat, például a hadiipart és élelmiszeripart is meg kell erősíteni.
Nagy Márton megjegyezte, hogy az uniós pénzek hiányának kérdése politikai jellegű, és az elkövetkezendő években a költségvetési kereteknek megfelelően a kifizetések 100%-ot elérhetik. A devizacsere-megállapodásokról is szólt, amelyek eszközként szolgálnának egy esetleges költségvetési válság idején.
Választási ígéretek és válaszok
A költségvetési bizottság tagjai kérdéseikkel másfél órán keresztül faggatták a minisztert, aki a választások megnyerésének lehetőségéről is beszélt. A gazdasági növekedés mértékéről és a kormány gazdaságpolitikai irányvonaláról azt mondta, hogy nem mondanak le eddigi terveikről, és a magyar gazdaság jövője szempontjából kritikus döntések előtt állnak.
Összességében Nagy Márton állítása szerint Magyarország helyzete nem olyan zavaros, hogy a hiányzó uniós pénzek után ne tudnának növekedni, és a kormány továbbra is elkötelezett a fejlődés mellett.
