Tanács Zoltán: Nem a derült égből érkezett a HUN-REN-törvény
Az ATV Egyenes Beszédének stúdiójában folytatódott a vita Tanács Zoltán és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) között a HUN-REN kutatóhálózat átalakításának törvényjavaslatáról. Az ADF azt állította, hogy egyeztetés nélkül nyújtották be a javaslatot, amely szerintük a Fidesz-érában elfogadott törvény „tovább barkácsolt változata”. A szervezet lemondásra szólította fel a tudományos és technológiai minisztert, aki viszont azt állítja, hogy volt érdemi egyeztetés.
Tanács Zoltán szerint tartalmilag kissé furcsa volt az ADF közleménye, amely ráadásul „nagyon éles hangvételű és radikális” is volt. A miniszter kijelentette, hogy „nem a derült égből érkezett a jogszabály”, mivel hónapok óta egyeztetnek róla. Állítása szerint többször tárgyaltak az ADF-fel, amely nem számít hivatalos szakszervezetnek, emellett valamennyi igazgatóval, az MTA vezetésével, fiatal kutatókkal és valódi szakszervezetekkel is egyeztettek.
Tanács elmondta, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma is kérheti a törvénytervezet módosítását, de a hangnemüket nem tartotta méltónak a párbeszédhez. Azt állította, hogy több kutató a stílus miatt kilépett az ADF-ből.
A miniszter felidézte a HUN-REN kutatóhálózat előző kormány alatti kialakítását, amelynek voltak hosszú távon megőrzésre érdemes elemei. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) egyetértésben döntöttek úgy, hogy megtartanak ilyen elemeket, mint a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás. „Megtartottuk azt, amit használhatónak gondoltunk” – mondta, hozzátéve, hogy megszületett a döntés az MTA alá rendelt egységes hálózat létrehozásáról. Ennek keretében visszafogadják az ELTE alá sorolt, a hálózatból kiemelt intézeteket, béremeléseket biztosítanak, a túlzott központosítás helyett pedig nagyobb szabadságot adnak az intézetvezetőknek.
Az ADF szerint megmarad a kormányzati befolyás, amire Tanács azt válaszolta, hogy ez „álságos kritika, hiszen hatalmas függetlenséget kap ez a szervezet”. A kialakítás lényege, hogy ne legyen egyetlen erő, amely dominálja a szervezetet. Az akadémia három, a kutatóközösség három és a felelős miniszter is három tagot delegálhat a vezető testületbe, emellett lesz olyan képviselő is, akit a dolgozók maguk választanak. A testület választ magának elnököt.
Tanács szerint rossz hagyatéka volt az Orbán-kormánynak, hogy nem kaptak béremelést a bölcsész és társadalomtudományi intézetek dolgozói. Elvileg most biztosított ez az összeg, a HUN-REN irányító testülete közel 4 milliárd forintot tesz félre. Legkésőbb 2027 februárjában megkapják az emelést az érintett intézetek dolgozói, amikor az ELTE-hez rendelt intézetek visszatérnek az MTA alá.
A 2027-es költségvetésről Tanács azt mondta, látványos növekedés várható a tudományfinanszírozásban. Az MTA 20 százalékkal többet kap, a kutatóhálózat pedig a korábbi 84 után 90 milliárd forintot. Évente csak a GINOP-forrásokból 120-130 milliárd forint áll majd rendelkezésre a miniszter szerint, és a Horizont programokhoz is ismét hozzáférnek a magyar intézetek. Négy éven belül 2 százalékra szeretnék növelni a GDP-arányos tudományos ráfordításokat. Tanács szerint a vállalatok is költenek innovációra, ami fontos forrás lesz a jövőben, főleg hogy a kormány ösztönzőket is beépített a büdzsébe, például adókedvezményekkel.
Az űrkutatásról szólva Tanács kijelentette, hogy „egy országnak muszáj a jövőre is gondolnia”. Magyarország megmaradt a közepes jövedelmű országok csapdájában, ebből ki akarnak lépni az összeszerelő-üzem szerepből. Az űrkutatást olyan határterületnek nevezte, ami „ma még egzotikusnak tűnhet”, de megtérülő befektetések lesznek. Idén véget ér a Hunor-program, mégsem, ugyanis az eredeti költségkerettel még fél évig meghosszabbítják. Kapu Tibor, a program vezetője átvilágította a Hunort, és annyit sikerült megspórolni, hogy folytatni lehessen a projektet. A jövőben ki akarják dolgozni Magyarország űrstratégiáját és egy űrügynökség felállításának tervét. „A második fél évre egyelőre minimális erőforrásokkal kalkulálunk” – mondta a 2027-es büdzsé űrpénzeiről.
Tanács beszélt arról is, hogy az egészségipar kitörési pont lehet Magyarország számára. A miniszter szerint gond volt a múltban, hogy az innovációk nagyon nehezen váltak a valóságban alkalmazható, profitot is termelő megoldásokká. A gyógyszeriparban ez kevésbé, az autóiparban jobban működik. December elején startupkerekasztalt tartanak, amelyre több mint száz szereplőt hívnak meg, és bemutatnak egy ennek a szférának szánt csomagot is.
Arra a kérdésre, hogy mikor lehetnek önvezető autók Magyarországon, Tanács azt mondta, a Teslának van egy támogatott vezetési rendszere, ami nem teljes önvezetés, és vizsgálják. Már majdnem tucatnyi ország engedélyezte előzetesen ezeket az autókat, köztük a szomszédos Szlovákia is. Decemberben dönthet az EU egy egységes álláspontról; ha az engedélyezés mellett döntenek, mindenhol hamar efelé léphetnek, így akár Magyarországon is megjelenhetnek ezek a kocsik.
