Nem úgy néz ki, hogy egyhamar visszatérne az olcsó pénz korszaka
A nyár kezdete óta rég nem látott mértékben mozogtak a kötvényhozamok világszerte, különösen a hozamgörbe hosszú végén, és a folyamat szeptemberben begyorsult. Az Egyesült Államokban a 30, a 10, illetve legutoljára már az 5 éves lejáratú állampapírok hozama is a két évtizede nem látott 5 százalékos szint fölé emelkedett. A német állampapírok hozama 3,6 százalékra, 2009 óta a legmagasabb szintre került, miközben a japán 10 éves hozam is 3 százalék fölé kúszott. A hozamemelkedést több tényező együttesen hajtja: a vártnál erőteljesebb reálgazdasági növekedés, a jegybanki politikák bizonytalansága, a tartós inflációtól való félelem, a vállalati szektor megnövekedett finanszírozási igénye és a fiskális fegyelem hiánya.
Ellenálló globális növekedés
A folytatódó iráni konfliktus ellenére a globális gazdasági növekedés fennmaradt, az USA-ban, Európában és Ázsiában is. Az Atlanta Fed GDPNow modelljének legfrissebb becslése alapján a harmadik negyedévben 3,6 százalékos éves ütemben bővülhetett az amerikai gazdaság, a 2026-ra vonatkozó európai növekedési várakozások pedig a konfliktus előtti szintekre jöttek vissza, miközben a dél-koreai export új rekordokat dönt a chipgyártás által vezérelve. A legutóbbi beszerzési menedzserindex-adatok rég nem látott szintre ugrottak az USA-ban és Európában is, ami előre tekintve is biztató jel – ugyanakkor ezek a vártnál jobb adatok újfent felfelé lökték a kötvényhozamokat.
Energiapiaci feszültségek
A nyár elején bejelentett, tűzszünetet előkészíteni hivatott memorandum nem sokáig élt, így maradt a bizonytalanság. Az elmúlt hetekben a konfliktus kiterjedt a Vörös-tengerre, és megszaporodtak az energetikai infrastruktúra elleni támadások, ami az olajárak emelkedését vonta maga után. Az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások jelentősen csökkentették az orosz exportot, így a közel-keleti kieséssel együtt 1-1,5 millió hordós hiány alakult ki a globális dízelpiacon. Európában a gáztárolók feltöltése kapcsolt magasabb fokozatba, és a nyári hőhullámok magasabb villamosenergia-igénye mellett a folyamatos kereslet 80 euró/megawattóra fölé emelte a holland tőzsdei gázárat.
Jegybanki döntések
Az energiasokk elhúzódásával és a termékárak további emelkedésével a főbb központi bankok újraindították szigorítási ciklusaikat. Elsőként az Európai Központi Bank lépett még a nyár elején, amit a japán jegybank emelése követett. A Fed vezetésének változása jelentősen megnövelte a bizonytalanságot, az új elnök, Kevin Warsh az augusztusi Jackson Hole-i találkozó óta hangsúlyozta a Fed árstabilitás iránti elkötelezettségét, valamint azt, hogy a PCE-inflációt meggyőző módon vissza kell vezetni a 2 százalékos szintre. Ezt követően az amerikai jegybank szeptemberben 25 bázisponttal emelte a kamatokat – 2023 óta először –, és felfelé módosította a kamatpályára vonatkozó előrejelzéseit. A piacok szeptember végére már négy további kamatemelést áraztak be a következő egy évre.
MI-beruházások és költségvetési hiányok
A legnagyobb mesterségesintelligencia-beruházók idén is növelték költéseiket, és megemelték a jövőbeni beruházásokra adott előrejelzéseiket is. A vállalatok egyre nagyobb része külső forrást vont be másodlagos részvénykibocsátás vagy kötvények kibocsátása révén, ami több százmilliárd dollárig emelte az ilyen kibocsátások összegét, és ez a megnövekedett kínálati nyomás szintén felfelé nyomta a hozamokat. Két forró fegyveres konfliktus és az MI-verseny közepette nem látszik, hogy az egyes országok a költségvetési hiányok leszorítására törekednének. A francia állampapírfelárak megugrása borzolta a kedélyeket, ahol a permanens politikai krízis tartósan magasan tartja a költségvetési hiányt, és a déli perifériaországok kamatfelárai a német bundhoz képest ma már jóval alacsonyabbak, mint a francia állampapíroké.
Magyar vetület
A magyar tízéves állampapír hozama a nemzetközi fejlemények mentén szintén emelkedett, viszont a német bundhoz vagy a régiós országokhoz képest mért felár még csökkent is, miközben az MNB a nyári hónapokban csökkenteni tudta az alapkamatot. Szeptemberben a nagymértékben megnövekedett bizonytalanság közepette viszont már megállt a kamatcsökkentési ciklus, és adatvezérelt üzemmódba kapcsolt a jegybank. A magyar kötvénypiac egyelőre ellenállónak és felülteljesítőnek bizonyult, a befektetői bizalom úgy tűnik még kitart az új gazdaságpolitika és euróbevezetési elköteleződés mellett.
