Létszámcsökkenés és névváltás a Századvégnél
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ös beszámolója szerint a szervezet szakpolitikai és tanácsadói feladatkörének súlya csökken, ezért a működés kisebb létszámmal, a meglévő kompetenciákra építve folytatódik. A dokumentum május közepén kelt.
A cég korábban jelentős állami megbízásokban vett részt: a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak kutatásokért, elemzésekért és tanácsadói munkákért. Ebből több mint 7,6 milliárd forintot csak 2026 első három hónapjában folyósítottak. A szerződést április 30-i hatállyal megszüntette a Rogán Antal vezette tárca és a Századvég.
Október 1-jétől Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik tovább a korábbi Századvég Konjunktúrakutató Zrt., és összeolvad a másik századvéges céggel. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány társadalmi, politikai és gazdasági kutatásokat végez, emellett kiadói és képzési feladata is van. A most átnevezett kutatócég egyedüli részvényese a Magyar Konjunktúra Zrt., melynek tulajdonosa a Habony Árpád köréhez, illetve Orbán Viktor ideológiai holdudvarához sorolt Fűrész Gábor, aki egyúttal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi elnöke is.
A Magyar Konjunktúra Zrt. május 14-én döntött az egyesülésről. A júniusban elfogadott összeolvadási szerződés értelmében a korábban Századvég Gazdaságkutató Zrt. néven működő Magyar Gazdaságkutató Zrt. beolvad a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-be. A jogutód eredetileg megtartotta volna a Századvég nevet, augusztusban azonban úgy döntöttek, hogy attól is megválnak.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ben 4,36 milliárd forintos nettó árbevételt és 419,29 millió forintos adózott nyereséget ért el. A beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt. tavaly 123,63 millió forintos árbevétel mellett 893 ezer forintos veszteséggel zárta az évet.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. beszámolója szerint 2025 végén még 72 munkavállalót foglalkoztatott, az éves átlagos állományi létszáma 73,5 fő volt, a beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt.-nél pedig négy ember dolgozott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 2-án lekérdezett nyilvántartásában az immár Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működő társaságnál mindössze 37 foglalkoztatott szerepel, ami a két korábbi cég együttes létszámához képest több mint 51 százalékos csökkenés.
A Századvég-szervezetek az elmúlt években több tízmilliárd forint értékű állami kutatási és tanácsadási megbízásokban vettek részt. Joó Hajnalka újságíró a Társaság a Szabadságjogokért segítségével előbb a 2012 és 2014 között, mintegy négymilliárd forintért készült Századvég-tanulmányokat perelte ki, amelyeket végül csak 2016-ban adtak át. Ezekből kiderült, hogy a kormány tanácsadói több esetben bírálták az Orbán-kormány intézkedéseit, és politikai kockázatokra is figyelmeztettek. A HVG később a 2015 és 2018 közötti, többmilliárdos megbízások dokumentumait perelte ki, ám a Miniszterelnöki Kabinetiroda az átadott anyagokból több mint 350 szakpolitikai tanulmányt visszatartott arra hivatkozva, hogy azoknak nem ő az adatkezelője.
A most átnevezett Századvég Konjunktúrakutató Zrt. az alapítvánnyal közösen 2020-ban nettó 9,34 milliárd forintos megbízást nyert az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Az Átlátszó 2022-ben hiába kérte ki az ennek keretében készült tanulmányok listáját és adatait: a minisztérium nem adta ki azokat.
A Századvég két nappal az április 12-i választás előtt is 105–115 parlamenti mandátumot jósolt a Fidesznek, amely végül ennek nagyjából a felét szerezte meg. A választás utáni egyik konferencián a közönség nevetéssel reagált, amikor Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a becslésük és a választási eredmény közötti jelentős eltérést magyarázta.
A Századvég már a választás előtt olyan kutatási eredményeket adott át a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, amelyek jelentős társadalmi elégedetlenségről árulkodtak: a március 2-án elkészült elemzések szerint a megkérdezettek 57,7 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével, a nemzeti szégyen legfőbb forrásai között pedig az egészségügy állapotát, a gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát nevezték meg.
