M44-es: Egy évtizedes adósság rendezése
Az M44-es gyorsforgalmi út utolsó szakaszának átadása új korszakot jelent Békés és Bács-Kiskun vármegyék számára. Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Lezsák Sándor országgyűlési képviselő jelenlétével zajló eseményen elhangzott, hogy Magyarország ezen, korábban mostohán kezelt régióját végre bekapcsolják az ország közlekedési és ipari hálózatába.
Az útépítés gondolata több mint egy évtizede fogalmazódott meg, a tényleges munkálatok azonban csak 2016-ban kezdődtek el. A mostani átadással lezárul egy korszak, amely sokáig csak ígéretekben maradt fenn: a két vármegye gyorsforgalmi kapcsolata most vált valósággá. Orbán Viktor szerint ez az út a régió gazdasági fellendülésének kulcsfontosságú eleme.
Vidéki felzárkóztatás vagy országos egyenlőtlenség korrekciója?
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a régió elhanyagoltsága régi probléma volt Magyarországon. Hosszú ideig sem a politikai akarat, sem a gazdasági források nem álltak rendelkezésre ahhoz, hogy megteremtsék az ország középső és nyugati részeivel való összeköttetést. Orbán szerint az M44-es átadásával egy történelmi mulasztást sikerült helyrehozni, melynek célja a vidék és a főváros közötti szakadék áthidalása.
Orbán kiemelte a térség jelentős ipari projektjeit, például az Airbus gyulai és a Mercedes kecskeméti gyárait, amelyeket az új út most közvetlenül is elérhetővé tesz. Beszédében még egy ironikus megjegyzést is tett a helyi életmódról, amikor egy szarvasi kotyogós kávéfőző illatát az égett gumi szagához hasonlította.
Autópálya-építés: A kormány „válasza” a jövőre
Az M44-es megnyitásán túl Orbán Viktor ismertette a kormány további infrastrukturális terveit. Az M1-es, M3-as és M7-es gyorsforgalmi utak háromsávosra bővítésének terve mellett az M8-as megépítése is napirenden van. Ez utóbbi fejlesztés lehetővé tenné a Budapestet elkerülő kelet-nyugati közlekedési kapcsolatot, amely Orbán szerint kulcsfontosságú lesz az ország jövője szempontjából.
Szerinte Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a gazdasági helyzet ellenére új gyárak épülnek, miközben Nyugat-Európában tömeges gyárbezárások zajlanak. Az ország „utolsó jelentős munkaerő-tartalékát” Békésben azonosította, alátámasztva, miért kiemelt jelentőségű az új út.
Fenyegető árnyak: Ukrajna uniós tagságának kérdése
A beszéd egyik legprovokatívabb része Orbán azon figyelmeztetése volt, hogy Ukrajna esetleges EU-csatlakozása súlyos következményekkel járhat Magyarország számára. Véleménye szerint Ukrajna tagsága 20 ezer milliárd forintos költséget jelentene az országnak, mivel Magyarország attól tart, hogy elveszíti az uniós támogatásokat és szembesülni kényszerülne újabb fizetési kötelezettségekkel.
Orbán azt is állította, hogy Brüsszel Ukrajna uniós tagságához megfelelő politikai környezetet szeretne biztosítani Magyarországon, ilyen értelemben támogatva a Tisza Párt megerősödését, amelyet az életszínvonal csökkentésének elkötelezettjeként jellemezett. A miniszterelnök úgy véli, hogy a párt támogatása az uniós pénzek visszatartását ösztönzi, ezzel akadályozva az infrastruktúra fejlesztését, beleértve az utak, vasutak és kórházak építését.
Múltból tanulva, jövőt építve
Orbán Viktor az M44-es projekt befejezését a kitartó munka példájaként említette, és elismerését fejezte ki minden résztvevő számára. Beszédét Széchenyi István híres idézetével zárta, amely talán többről szól, mint puszta retorika: „Hiszem, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz.”
Forrás: telex.hu/belfold/2025/04/15/orban-viktor-m44-bekescsaba-bekes-varmegye-autopalya
