Devizahiteles ügy: az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria előtt álló feladat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja mind a hazai, mind a nemzetközi bírósági döntéseket, és azokat nem kommentálja. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-630/23. számú ügyben hozott határozata egy régóta húzódó per tárgyát képezte, amely egy 2007-es svájcifrank-alapú autólízing-szerződéssel kapcsolatos. Az ítélet kimondta, hogy a szerződés érvénytelen, mivel a hitelező nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról az adós részére.
Ezzel összefüggésben az MNB azt is kiemelte: a Kúria ennek az ítéletnek a figyelembevételével fog döntést hozni, ami erőteljes hatást gyakorolhat a hazai ítélkezési gyakorlatra. Az EUB döntése szerint minden tisztességtelen feltételt úgy kell tekinteni, mintha az nem is létezett volna, mely szerint a szerződések az árfolyamkockázat terheit a pénzintézetekre helyezik át. Az ítélet egyértelművé teszi: a fogyasztó számára a tisztességtelen szerződési elemek nem fejthetnek ki joghatást.
A devizahitelesek számára új lehetőségek nyílnak
A konkrét ügyben az EUB döntése alapján az adós az eredeti állapot visszaállítására számíthat, vagyis a hitelfelvevőnek csak a kapott kölcsönösszeget kell visszafizetnie. Az árfolyamkockázatból eredő költségeket és a kamatterheket a pénzintézeteknek kellene viselniük. Az ilyen ítéletek azonban messze túlmutatnak az egyedi eseteken, és alapvetően átrajzolhatják a korábbi devizahitelezési gyakorlatot Magyarországon.
Marczingós László, az adósokat képviselő ügyvéd szerint ez az ítélet az eddigi legfontosabb a devizahitelesek számára. Az EUB ítélete értelmében állítása szerint „az egész magyar bírói gyakorlatot felül kell írni”. Ez több millió szerződést érinthet – feltéve, hogy a magyar állami szervek végrehajtják az ítéletben foglaltakat. Az ügyvéd rámutatott arra is, hogy a pénzintézetek és az állam számára elkerülhetetlen lehet a jogkövetkezmények alkalmazása.
Politikai reakciók és javaslatok
Az ítélet által kiváltott hullámok elérték a politikai színteret is. Hadházy Ákos, Jámbor András, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) a devizahitelesek helyzetét rendezni hivatott törvényjavaslatot kíván benyújtani. Emellett a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezett az ügy kivizsgálására. A kritikák között a korábbi kormányok, különösen a Gyurcsány-Bajnai időszakok felelőssége is előkerült a probléma alapjainak kialakulásával kapcsolatban.
A Kúria és a jövő feladatai
A Kúria most kulcsfontosságú helyzetben találja magát. Az EUB határozatának figyelembevételével kell végleges döntést hoznia a 2007-es autólízing-szerződéssel kapcsolatban. Ennek hatása csak később válhat világossá, de nem kizárt, hogy egy precedensértékű ítélet körvonalazódik, amely alapvetően átformálhatja a fogyasztói jogvédelmet és a pénzügyi szektorra nehezedő szabályozói nyomást Magyarországon.
Az ügy továbbra is heves vitákat generál nemcsak a jogi fórumokon, hanem a politikai életben és a közvéleményben is, miközben az érintett felek, beleértve az államot, a bíróságokat és a bankokat, komoly felelősséggel mérlegelnek a következő lépésekről.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/05/06/mnb-devizahitelesek-birosag-europai-unio-birosaga
