Gabriel Zucman: a szupergazdagok arányosan kevesebb adót fizetnek, mint az átlagember
Gabriel Zucman francia közgazdász, a Paris School of Economics professzora, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóprofesszora és az EU Tax Observatory alapító igazgatója. 2023-ban elnyerte az Amerikai Közgazdasági Társaság John Bates Clark-érmét. Fő kutatási témái a vagyoni egyenlőtlenségek, az adózás és az offshore vagyon. Legújabb, We Need to Tax Billionaires című könyvében legalább 2 százalékos vagyonarányos minimumadó mellett érvel, amely a 100 millió dollárnál nagyobb nettó vagyon birtokosait érintené globálisan.
A szupergazdagok gyakran szinte teljesen el tudják kerülni, hogy jövedelemadót fizessenek. Jeff Bezos például az Amazon vezérigazgatójaként nem vett fel jelentős fizetést, a cég nem fizetett osztalékot, és nem adott el Amazon-részvényeket, így nem keletkezett adózandó árfolyamnyeresége sem. Emiatt az adóköteles jövedelme nagyon alacsony volt. Ez nem adóelkerülés, hanem a rendszer normális működése.
A progresszív személyi jövedelemadó a 19. század végétől számos országban az adórendszerek fontos eleme lett, és alapvetően sikertörténet. Ennek azonban már látszanak a korlátai, és mivel a szupergazdagok a jövedelmeiket könnyen tudják manipulálni, a vagyonukat viszont jóval nehezebben, a megoldásnak valamilyen vagyonon alapuló adót is tartalmaznia kell.
Egy friss nemzetközi kutatási projekt azt vizsgálja, hogy az összes adófajtát figyelembe véve a társadalom különböző rétegei mennyi adót fizetnek különböző országokban. Az Egyesült Államokra, Franciaországra, Svédországra, Norvégiára, Brazíliára és Hollandiára vonatkozóan már rendelkezésre állnak adatok. Az eredmények mindenhol hasonló mintázatot mutatnak: míg az átlagember adóterhelése Franciaországban minden adónemet figyelembe véve 50 százalék, a szupergazdagoknál ez körülbelül 25 százalékra esik vissza.
A rendkívüli vagyon egyben rendkívüli hatalmat is jelent, ami a vagyoni egyenlőtlenséggel való foglalkozás egyik alapvető oka. Az viszont félreértés, hogy a milliárdosok megadóztatása miatt a vállalati beruházások visszaesnének, mert ez két külön kérdés: az, hogy mit csinálnak a vállalatok, és az, hogy ki birtokolja és irányítja őket.
Egy ideális adórendszernek lényegében három fontos része van: egy többkulcsos jövedelemadó, egy progresszív örökösödési adó és a szupergazdagokat terhelő progresszív vagyonadó. Az örökösödési adó azért nem elég önmagában, mert azt csak egyszer kell megfizetni, az államnak viszont folyamatos bevételekre van szüksége. Az osztalék- és árfolyamnyereség-adó reformja szintén nem elegendő, mert a szupergazdagok dönthetnek úgy, hogy nem fizetnek osztalékot, és nem realizálják az árfolyamnyereségüket.
Magyarországon a 15 százalékos jövedelemadó-kulcs miatt a 3 és 100 millió euró közötti vagyonnal rendelkezők sem fizetnek különösebben sok adót, ezért itt a vagyonadó akár egymilliárd forintos vagyoni szintnél is kezdődhetne. A legfontosabb azonban az adóalap: az összes vagyont figyelembe kell venni, kivételek és kiskapuk nélkül, mert a mentességek igazságtalanná teszik és leépítik a rendszert.
A vagyonadó kikerülésének megakadályozására több eszköz is létezik. Magyarország megadóztathatja a nagy vagyonnal bíró magyar állampolgárok vagyonát, bárhol is legyen az a világban, megadóztathatja a külföldiek magyarországi vagyonát, és fenntarthatja az adóztatást a külföldre költözés után is. Utóbbira két megoldás lehetséges: a kilépési adó vagy a követő adóztatás, amelynek keretében aki külföldre költözik, annak például öt vagy tíz évig továbbra is adót kell fizetnie Magyarországon. Mindehhez nincs szükség nemzetközi megállapodásra.
A vagyonadó bevezetését övező kritikák nagyon hasonlók azokhoz, amelyek több mint egy évszázaddal ezelőtt a jövedelemadó bevezetésekor hangzottak el. Akkor is azt mondták, hogy túl nehéz lesz pontosan megmérni a jövedelmeket, és hatalmas bürokráciát fog létrehozni. Ha viszont megvan a politikai akarat, a beszedhetőség feltételei is megteremthetők, és a szupergazdagok vagyonának jelentős része viszonylag egyszerűen értékelhető. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján előre kitöltheti a vagyonadó-bevallást, ahogy az a jövedelemadónál is bevált rendszer.
