Jogerős ítélet: több mint 4,5 millió forintot kell fizetnie a Volvo eladójának
Zoltán 2019 májusában vásárolt egy 2014-es évjáratú Volvo V60 PHEV plug-in hibrid autót egy berlini kereskedésben. Az eredeti hirdetés szerint akkor 153 ezer kilométer volt az autóban, a kereskedés pedig 13 700 eurót kért érte, ami az akkori árfolyamon körülbelül 4,4 millió forintnak felelt meg. Zoltán kiutazott, megvásárolta, hazahozta, majd két héten belül forgalomba helyeztette a felesége nevére. A Volvót 2019 decemberéig gondtalanul használták.
Ekkor villanyautóra váltás miatt meghirdették a fél éve vett autót. A vevő, Lajos az átadás előtt átnézte és kipróbálta a V60-at, és mivel nem talált rajta hibát, megállapodott Zoltánnal és feleségével. Lajos 5,2 millió forintot fizetett a dízelmotoros kombiért, amelynek a kilométer-számlálója ekkor 168 ezret mutatott.
Alig két héttel később menet közben furcsán kezdett viselkedni a Volvo. Megjelent a műszerfalán az adaptív tempomat hibájára vonatkozó figyelmeztetés. Lajos úgy emlékszik, hogy többször jelzett a sávtartó asszisztens is, miközben az autó kóválygott az úton. Egy magánszerelőhöz fordult, illetve letöltötte az Auto DNA járműelőéleti szolgáltató jelentését. Ebből kiderült, hogy a V60-as Magyarországra kerülése előtt két kereskedés között is gazdát cserélt, miután az első tulajdonos eladta.
A Lajos által megbízott szerelő szerint az adaptív tempomat azért működött hibásan, mert korábban manipulálták az autó szoftverét, a kóválygás oka pedig a megengedettnél nagyobb kormányholtjáték volt. A szerelő emellett kopott fékeket és a szervizkönyvbe történt utólagos bejegyzést is észlelt, ezért felmerült a futásteljesítmény manipulációjának gyanúja. Azt nem tudta megállapítani, ki, mikor és mennyivel tekerte vissza a kilométer-számlálót.
A vevő megkeresésére a szervizkönyv szerint korábban rendszeres karbantartást végző holland szakszerviz azt válaszolta, hogy 2018. december elején járt náluk legutóbb az autó, akkor 227 ezer kilométer volt benne, nagyjából 74 ezerrel több, mint amennyivel Zoltán később megvásárolta a berlini kereskedéstől.
Lajos szerette volna visszaadni a Volvót és visszakapni az árát, de Zoltán erre nem volt hajlandó, mert tartott attól, hogy a visszatekert órájú autót nem tudja eladni. Zoltán állítása szerint nem tudott az óratekerésről, és nem érezte magát felelősnek, ennek ellenére felajánlott egy nem meghatározott összeget a per elkerülésére. Az ügyből végül per lett.
A bíróság megállapította, hogy a szerződést magánszemélyek kötötték, így nem adott helyt a fogyasztói szerződésre vonatkozó érvelésnek. A Hovány márkakereskedés megerősítette, hogy korábban belenyúltak az autó számítógépes rendszerébe, emiatt működött rosszul a távolságtartó asszisztens, de a manipuláció idejét és a valós futásteljesítményt nem tudták megállapítani. 2020 júniusában a műszerfal számlálója 168 ezerről 247 ezer kilométer közelébe ugrott.
Az igazságügyi szakértő a szervizadatok és statisztikai átlagszámítás alapján a valós futásteljesítményt az eljárás idején nagyjából 257 ezer kilométerre becsülte. Az Eurotax értékbecslés szerint a V60-hoz hasonló autók 2020-as átlagos piaci értéke 169 ezer kilométerrel 4,8 millió forint, 256 ezer kilométerrel pedig mintegy 4,4 millió forint volt, így a bíróság nem találta jelentősnek az értékkülönbséget.
A másodfokú ítélet szerint Zoltánnak az alaptartozást és annak kamatait összegezve körülbelül 4,5 millió forintot kell kifizetnie. Ebben az összegben a perköltség egy része és Zoltán ügyvédjének munkadíja nem szerepel. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye.
Novák András független Volvo-szakértő szerint a vitát egy vásárlás előtti alapos átvizsgálással lehetett volna megelőzni. Mint mondta, ebben a típusban olyan kormánymű van, amelyben akár alacsony futásteljesítménynél is eltörhet egy teherviselő műanyag csavar, ami után megnő a kormány holtjátéka. A gyártó ilyenkor a teljes egység cseréjét írja elő, de létezik szakszerű, olcsóbb javítási megoldás is. A kilométerszám manipulációjának leleplezésére szolgál a cseh D5T5 ingyenes applikációja, amellyel egyes vezérlőegységekből kiolvasható a kilométerszám.
Vágány Tamás ügyvéd szerint a bíróság logikája nem példa nélküli. A kellékszavatossági felelősség nem felróhatósághoz kötött, így az autóvásárlók igényérvényesítése független attól, hogy az eladó tudott-e a hibáról. Az ügyvéd szerint az eladó a kár megtérítése után megkeresheti az autó előző gazdáját, hogy maga is hozzájusson a kártérítéshez. Külföldön vásárolt autó esetén azonban a származási ország polgári joga az irányadó, ami megnehezíti a követelés érvényesítését. Vágány szerint nagy kockázatot vállal, aki külföldön vásárol használt autót, vagy külföldről behozott járművet ad el magyar vevőnek; a kockázat mérsékelhető egy megbízható hazai kereskedő közbeiktatásával.
