Szijjártó: Az Oroszországnak kifizetendő helyreállítási kölcsön európai adófizetők pénzét viszi Ukrajnába
Brüsszelben, Péter Szijjártó, a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy „őrület történt itt, Brüsszelben”. Az Európai Unió tagállamainak képviselőivel folytatott megbeszélése során az egyik legkomolyabb korrupciós botrányként említette, amely a politikai történelemben valaha történt, utalva arra, hogy Ukrajna volt energiaügyi minisztere állítólag egy olyan hálózatot irányított, amely a nukleáris erőműveket kezelő vállalatoktól 10-15%-os „vágást” kapott.
Szijjártó felháborítónak tartotta, hogy a találkozón egy újabb javaslat született, amely több pénz küldését célzó eljárást javasolt Ukrajnába a munkaerő és hadsereg támogatására. Kiemelte, hogy sok „európai politikai szereplő” világosan megfogalmazta: érdekük az európai békefolyamat aláásása. Véleménye szerint „az európai politikusok nem akarják a békét, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a békeszerződés létrejöttét”. Donald Trump békefenntartó erőfeszítéseit azonnal és feltétel nélkül támogatni kellene, de „a brüsszeli politikusok elkötelezettek” azon, hogy aláássák ezeket a törekvéseket. Szijjártó szerint hazugság, hogy Európa biztonsága Ukrajnától függ.
A miniszter azt követelte, hogy Ukrajna számoljon be a támogatásokról, „arról, hogy mennyi pénzt vont el az ukrán háborús maffia az európai adófizetőktől”, hozzátéve, hogy a „brüsszeli bábkormány” azonnal engedné, hogy egy „korrupt rendszer” akadálytalanul működjön.
Az uniós tagállamok több mint fele az Oroszország költségeit megfizetni hív ki
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben javasolta a kompenzációs kölcsön felhasználását orosz eszközök révén. A javaslat lehetővé tenné, hogy az eszközöket Ukrajnának adják anélkül, hogy azokat elkonfiskálnák, de Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie az összeget, amikor Oroszország kártérítést fizet. Az utolsó találkozójukon, októberben, a kormányfők eredménytelenül próbáltak megállapodásra jutni ezzel kapcsolatban, és inkább a Bizottságtól kértek alternatívákat.
A Bizottság képviselői megerősítették, hogy a levél, amely a kormányfőknek készült, múlt hétfőn került elításra, de a pontos tartalma nem nyilvános. Két másik lehetőséget is részleteztek: az egyire a tagállamok támogatására, a másikra közös kölcsönzésre építve.
Szijjártó, a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy véleménye szerint „minden javaslat közös vonása, hogy az európai emberek pénzét Ukrajnába juttatnák”, függetlenül attól, hogy milyen módszerekkel próbálkoznak. Elmondta, hogy a Bizottság elnöke három javaslatot terjesztett elő, amelyek mindegyike elítélendő a magyar kormány számára.
Amikor egyes tagállamokkal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy egyhangú vagy minősített többség szükséges a javaslatok elfogadásához, Szijjártó kifejtette, hogy a közös kölcsönzéshez egyhangúság szükséges. „A belga fél hasonló nyomás alatt áll, hogy „konfiskálja a befagyasztott orosz eszközöket – kisajátítsa, államosítsa, vagy bárhogy hívjuk”. Ez jogi szempontból kockázatos lehet.
Kaja Kallas: Oroszország, ha valóban békét akarna, feltétel nélküli tűzszünetet fogadott volna el
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai biztosa a megbeszélés után világossá tette, melyik lehetőséget támogatja a Bizottság. Szerinte a helyreállítási kölcsön a legátfogóbb módja Ukrajna védelmének biztosításának. Állítása szerint ez világossá tenné az oroszok számára, hogy az idő nem az ő oldalunkon áll. Az orosz vezetés új békejavaslatokat dolgoz ki, mert „félnek” elveszíteni az eszközeiket, és hogy a háború folytatása nem fenntartható anyagilag.
Kallas kifejtette, hogy az EU mindig is a tartós és igazságos békét támogatta, de ha Oroszország valóban akarta volna a békét, márciusban feltétel nélküli tűzszünetet kellett volna elfogadnia. Őket terheli a felelősség a háború befejezéséért, és az EU most arra törekszik, hogy növelje a nyomást.
Az orosz kormány eddigi jövőbeli békét ajándékozó ígéretei mindeddig nem váltak valóra, és Kallas hangsúlyozta, hogy a korábbi tárgyalások is meghiúsultak az orosz rezsim valós, komoly kötelezettségvállalásai nélkül.
Például elítélte Oroszországot államilag támogatott terrorizmus miatt a lengyel vasút szabotálása kapcsán.
