A klímaváltozás és a magyar mezőgazdaság kihívásai
A hortobágyi birkapásztor egykoron a magyar mezőgazdaság precíziós műszere volt, ám napjainkban a mezőgazdasági szektorban a technológia és a szenzorok jelentik az új valóságot. Spitkó Tamás, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémia „Arany mezők, ezüst folyók” című konferenciáján beszélt arról, hogy a környezeti viszonyok gyors megváltozása milyen mértékben formálja át a kiskertek növényeit. Míg régen a nagymamák meggylekvárt készítettek az unokák számára, ma már a füge a sláger. Ez is jelzi a mezőgazdaságunk alkalmazkodását a folyamatosan változó klimatikus feltételekhez.
Az éghajlatváltozás következményei egyre nyilvánvalóbbak, hiszen már a leandereket sem szükséges téliesíteni, ami korábban elengedhetetlen volt. Az újonnan megjelenő növényfajták, mint a kivi, a pisztácia, a gránátalma és az olajbogyó, a hazai élelmiszer-ellátásban mindeddig marginális szerepet játszottak, míg a kukorica továbbra is a legfontosabb haszonnövényünk. A kérdés csupán az, hogy meddig maradhat ez így.
Csökkenő kukorica termelés Magyarországon
Spitkó Tamás kijelentette, hogy a kukorica hazai vetésterülete az utóbbi évtizedben radikálisan csökkent: míg 35 éve 1,2 millió hektáron termesztették, mára ez a szám 800 ezer hektárra zuhant. Az éghajlatváltozás drámai indikátorának tartja ezt a változást, hiszen a Martonvásáron végzett adatai szerint 25 év alatt a júniusi átlaghőmérséklet több mint másfél fokkal emelkedett, ezzel párhuzamosan a növények a talajnedvesség hiányától és a vegetációs stressztől szenvednek.
A forró, aszályos évek jelentős terméshozam-csökkenést okoznak; 2022-ben például hektáronként csupán 3,5 tonna kukoricát termeltek, míg a jobb esztendőkben ez a szám akár 8 tonna körüli is lehetett. Az éves 5-6 millió tonna kukorica megtermelése alig elég az önellátásra, miközben az EU évi 20 millió tonna kukoricát importál, amelynek szállítása környezeti problémákat vet fel.
A termesztési körzetek eltolódása és új lehetőségek
Az éghajlatváltozás miatt a termesztési körzetek határai is folyamatosan változnak. Északabbra húzódnak, ami Lengyelország piaci erősödésével jár, míg Magyarország, Spanyolország és a Balkán veszítenek a termőföldjeikből. A szarvasmarha-ágazat éppúgy szenved a hőmérséklet-növekedéstől mint a növénytermesztés, hiszen az állattenyésztéshez szükséges táplálék és vízforrás is egyre nehezebbé válik.
Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Állattudományi Tanszékének vezetője arra figyelmeztetett, hogy a tejtermelés fenntarthatósága a globális éghajlatváltozás következtében alapvetően kérdésessé válik. Az állati eredetű élelmiszerek előállítása, különösen a sajt és marhahús, súlyos kihívások elé néz, még ha a minőség hosszú távon biztosított is.
A precíziós gazdálkodás szükségessége
A technológiai újítások, mint a precíziós gazdálkodás, egyre fontosabbá válnak, hiszen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is meg kell találni a fenntartható megoldásokat. A gépi és automatizált rendszerek, illetve az adatalapú megoldások bevezetése révén a szakemberek igyekeznek pótolni a hagyományos tudást, amely a modern kor kihívásaival szemben érthetően kifogyóban van.
Az állattenyésztésben bevezetett új technológiák, mint például a mikroszenzorok, segíthetnek a tehenek állapotának folyamatos nyomon követésében. Például a bendő pH-ját vagy hőmérsékletét mérő eszközök időben jelezhetik a hőstressz kialakulását, amely csökkentheti a tejtermelést. Ez bizonyítja a precíziós gazdálkodás kulcsszerepét a termelés hatékonyságának megőrzésében és növelésében.
Alternatív takarmányozási lehetőségek
A takarmányozás jövője is átalakuló félben van. Szakértők keresik a kukorica alternatíváit, és a zab mint potenciális megoldás kerül előtérbe, hiszen a klímaváltozás hatásaitól nem annyira érintett növény. A zab gazdag tápanyagokban, és kedvező hatású lehet a baromfiknál is, mint például a csirkék esetében.
Mindezek a változások elkerülhetetlenek, hiszen a mezőgazdaság nem csupán élelmiszer-termelési feladatokat lát el, hanem szerves részét képezi a fenntartható jövő építésének is. A megfelelő válaszok megtalálása a kihívásokra pedig elengedhetetlen a következő évtizedekben.
Forrás: telex.hu/techtud/2025/11/20/arany-mezok-ezust-folyok-mta-valtozo-kornyezet-es-mezogazdasag
