Változások a Szlovák Büntető Törvénykönyvben: A Beneš-dekrétumok Megkérdőjelezésének Büntethetősége
Peter Pellegrini, a Szlovák Köztársaság elnöke, kedden aláírta a büntető törvénykönyv új módosításait, amelyek között szerepel a választási kampányok „idegen hatalom” általi befolyásolásának büntethetősége, valamint a második világháború utáni jogi keretek nyilvános tagadásának szankcionálása – számolt be róla az MTI.
Pellegrini kifejtette: nem kívánja visszaküldeni a módosítást a parlamentnek, hanem a törvényhozás által jóváhagyott formában írja alá azt. Ezzel a döntéssel a kormány és a parlamenti többség felelősségét is magára vállalta.
Korábban Pellegrini jelezte, hogy hagy néhány javaslatot újbóli megvitatásra a törvényhozáshoz, ám a törvénymódosítás fő célja a kisebb értékű lopások büntetéseinek szigorítása volt. A parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során azonban számos kiegészítő javaslat került be, köztük a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésére vonatkozó új szabályozás.
A „második világháború utáni rendezést célzó jogi dokumentumok” nyilvános tagadásának büntethetősége váltotta ki a legélesebb kritikát, amely a közbeszédben a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének tilalmaként ismertté vált.
Ez a törvényalkotási módosítás nem sokkal azt követően merült fel, hogy a Progresszív Szlovákia párt, mely korábban nem foglalkozott a kérdéssel, felvetette a Beneš-dekrétumok vitáját a magyarok lakta települések rendezvényein, heves reakciókat gerjesztve a közbeszédben.
A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, többször jelezte tiltakozását a törvény ellen, és részt vett az „Ártatlanság menete” elnevezésű megmozduláson is.
Az aláírás után Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, egyúttal a Magyar Szövetség korábbi elnöke is lemondott, kijelentve, hogy a döntés következményeként nem tehetett mást, mivel elvei nem egyeztek a hivatalos döntéssel.
Pellegrini hangsúlyozta, hogy a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos módosítás jelentős történelmi téma, mely feszültséget generálhat a szlovák és magyar közösségek között. Azt állította, hogy a jogszabály nem korlátozza az állampolgárok jogait a vagyonelkobzási ügyekben való bírósági védekezésre.
A törvénymódosítás aláírását a pozsonyi parlament liberális-progresszív pártjai is bírálják, különösen a „bűnbánó tanúk” intézményének szigorítását, míg a Beneš-dekrétumokat érintő részeket ritkán említik.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, jelezte, hogy tárgyalásokat folytatnak a szlovák kormány képviselőivel, hogy pontosan tisztázzák, miről szól a törvény, és hogy szükség van-e további lépésekre.
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor „patriótaként” elhagyta a Szlovákiában élő magyarokat, emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteit nem tartotta be a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatban.
A büntető törvénykönyv módosításának hatásairól, valamint a magyar közösségre gyakorolt következményeiről további részleteket találhatunk a megfelelő forrásokban.
Forrás: telex.hu/kulfold/2025/12/23/szlovakia-benes-dekretum-bunteto-torvenykonyv
