Új Szabályok a Más EU-tagállamban Dolgozók Számára
A héten az Európai Parlament (EP) megszavazta a szociális biztonsági rendszerek összehangoló szabályainak frissítését, amely célja egyértelműbb eljárások bevezetése a más uniós tagállamban élő vagy dolgozó munkavállalók szociális biztonsági jogszabályainak alkalmazását illetően. A közlemény értelmében a jogszabály világosan meghatározza, hogy mely ország szociális törvényei vonatkoznak az uniós munkavállalókra.
A javasolt jogszabály szerint a munkanélküli ellátásokra való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamokban eltöltött munkavégzési, önfoglalkoztatási vagy biztosítási időszakokat. Az álláskeresés céljából külföldre utazó munkavállalók hat hónapig jogosultak munkanélküli-ellátásra a származási országból, mely időszak a jogosultság lejáratáig meghosszabbítható. Fontos megjegyezni, hogy ez az időszak csak akkor érvényes, ha az ellátások teljes időtartama nem haladja meg az adott ország jogszabályai szerint járó ellátások maximális időtartamát.
A határ menti ingázók esetében az ellátásokat az a tagállam biztosítja, ahol dolgoznak, amennyiben legalább 22 hét folyamatos munkaviszonyt, önálló vállalkozói tevékenységet vagy biztosítást tudnak felmutatni a foglalkoztató tagállamban. A jogszabály pontosítja a tartós ápolási-gondozási ellátásokat is, világosabbá téve a különbséget a pénzbeli és egyéb családi ellátások között.
A két évnél rövidebb időre külföldre kiküldött munkavállalók vagy önálló vállalkozók továbbra is annak az uniós országnak a biztosítási rendszere alatt maradnak, ahol munkáltatójuk székhelye található, illetve ahol rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak.
Fontos megemlíteni, hogy a javasolt jogszabályt még a tagállami kormányokat képviselő Tanács is jóvá kell hagynia, azonban az EP-vel már korábban megállapodás született. A képviselők 511 szavazattal, 87 ellenében és 61 tartózkodással fogadták el az új szabályozást. A szavazás során a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai támogatták a szöveget, míg a jobboldali pártok, mint a Tisza Párt, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk, tartózkodtak.
A Tisza EP-frakciója azt nyilatkozta, hogy a megállapodás kedvező Magyarország számára, mivel csökkentheti a magyar költségvetés terheit, különösen a határ menti ingázók esetében. A megállapodás keretein belül a foglalkoztatás utolsó helyén végzett munka alapján az adott tagállam válik felelőssé a munkanélküli ellátásért, amennyiben az érintett legalább 22 hétig folyamatosan dolgozott. Ugyanakkor a jelentés tartalmaz kritikát is: a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szigorú bejelentési kötelezettség különösen az építőipar esetében aránytalan adminisztratív terheket rót a magyar vállalkozásokra. Weisz Viktor kifejtette, hogy a reform irányítása helyes, de a jelenlegi kompromisszum nem védi megfelelően a magyar érdekeket, ezért a szöveget további korrekcióra lesz szükség, hogy az ne rójon aránytalan terheket a magyar munkavállalókra és vállalkozásokra.
