A Magyar Helsinki Bizottság Peréhez Kapcsolódó Friss Fejlemények
A legújabb bírósági fejlemények alapján a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) kötelessége kiadnia azokat a menekültügyi adatokat, amelyeket jogellenesen tagadott meg a Magyar Helsinki Bizottságtól. Ez a fontos információ a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete után került nyilvánosságra, amely a civil jogvédő szervezet közleménye szerint felhívta a figyelmet a KKM felelősségére az adatok közzétételében.
A KKM eddig is szolgáltatott információkat a menekültektől érkező szándéknyilatkozatokról, amelyekkel a menedékkérelem előkészítését célozták meg. E nyilatkozatok benyújtásának helyszíneként a belgrádi magyar nagykövetség szerepelt. A követség által elfogadott nyilatkozatok elbírálásáért az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) felelt. Amennyiben a szándéknyilatkozatot pozitívan írták alá, a KKM kiadta a menekült beutazását lehetővé tevő okmányt. Az eljárás azonban megváltozott, így a menekültügyi kérelmeket kizárólag határon kívül lehetett benyújtani.
Statisztikai adatok szerint 2020-ban a nagykövetségeken mindössze 26 menekültügyi szándéknyilatkozatot adtak be, míg 2021-ben ez a szám 55-re nőtt. A legfrissebb adatok alapján 2023-ban mindössze kettő, 2024 első negyedévében pedig hat nyilatkozatot nyújtottak be. Ugyanakkor a KKM nyilvántartása szerint a tavalyi év első negyedében nem regisztráltak egyetlen egy szándéknyilatkozatot sem, ami azt jelenti, hogy egyetlen menekültet sem hallgattak meg, és beutazási engedélyt sem adtak ki.
Ez a helyzet tehát ellentmondásos, és a KKM egyértelműen elzárkózott az adatkiadástól, hivatkozva arra, hogy a menekültügyi adatok nyilvánosságra hozatala ellentétes Magyarország érdekeivel. E kifejezésre juttatott elutasítás után a Magyar Helsinki Bizottság jogi lépéseket tett a KKM ellen, hogy ne csak az adatokat szerezze meg, hanem világosan feltárja azt is, mi változott a korábban megszokott gyakorlathoz képest, illetve milyen részletes indokai vannak a minisztériumnak az adatkérés elutasításához.
A Magyar Helsinki Bizottság számára ez az ügy fontos jogi precedens lehet a jövőben, hiszen a transzparens és felelős kormányzati működés alapvető része a civil szervezetek és az állam közötti együttműködésnek.
