A rendelet elfogadása az orosz gáz uniós kivezetéséről
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy 2027 végéig fokozatosan kivezesse az orosz gázt az uniós országokból. Az aktuális szavazáson a 27 tagállam közül 24 a javaslat mellett állt ki, míg Magyarország és Szlovákia ellene szavaztak, a bolgár képviselő pedig tartózkodott, ami a gyakorlatban egyfajta udvarias nemet jelentett.
Ez a jogszabály egy rendes jogalkotási eljárás keretében került elfogadásra, ahol a kormányok közötti döntéshez elegendő a minősített többség, ami azt jelenti, hogy a vétózásra nincs lehetőség. A döntés megakadályozása érdekében legalább 13 kormányra lenne szükség, vagy négy olyan kormányra, amely az uniós lakosság 35%-át képviseli.
A Tanács és az Európai Parlament közötti megállapodás alapján a rendelet szövege már decemberben kialakította a végső kereteket, ami szerint az orosz cseppfolyós földgázra már a rendelet hatályba lépése után hat héttel tiltanák a szerződéskötést. Az érvényben lévő megállapodásokra átmeneti időszakok vonatkoznak, figyelembe véve, hogy azok hosszú- vagy rövidtávú elköteleződéseken alapulnak, és az utóbbiak esetében azt is, hogy mikor kötötték a megállapodásokat. A hosszú távú kontraktusoknál legkésőbb 2027. november 1-jére tiltanák az orosz gáz importját, ezen azonban a gáztárolók feltöltésének teljesítése érdekében szükséges szabályozás is érvényes.
Változások a gázbehozatal terén
A javasolt szabályozás szerint a gázbehozatal előzetes engedélyezéshez kötöttség alá kerülne, hogy garantálni lehessen, hogy a beszerzett gázforrás nem orosz. Ugyanakkor a kivételek beépítésére is van lehetőség az egyszerűsítés érdekében.
A rendelet ideiglenesi felfüggesztése is lehetséges lenne, amennyiben egy tagállam ellátásának biztonsága hirtelen fenyegetetté válik, azonban a Tanács jelezte, hogy szigorítani kívánják a feltételeket a javaslat szövegében.
Az uniós kormányoknak nemzeti terveket kell bemutatniuk, amelyek részletezik, miként kívánják betartani a határidőket, és hogyan kívánják diverzifikálni a gázellátásukat.
Orbán és más uniós vezetők állásfoglalása
A közelmúltban az Európai Tanács, amely az állam- és kormányfőkből áll, szintén kijelentette, hogy az EU célja az orosz energiafüggőség fokozatos megszüntetése, figyelembe véve a tagországok egyedi energiaszerkezetét. Orbán Viktor, mint Magyarország képviselője, részt vett az ülésen, ahol szintén megerősítették az orosz energiaimport kivezetésére vonatkozó célokat.
2022. májusára a bizottsági terv nyújtása volt szükséges, melynek eredményeként született meg a REPowerEU program. Ezen keretében Magyarország számára lehetőség nyílt egy közel egymilliárd eurós előleghez jutni az uniós helyreállítási alap keretében, még úgy is, hogy korábban jogállamisági aggályok miatt nem volt jogosult támogatásra.
Jogorvoslati lehetőségek
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban bejelentette, hogy a kormány pert indít a jogszabály ellen, miután az elfogadásra került. Ő azt állította, hogy a rendelet eljárása „óriási jogi csalás”. A tanácsi közlemény után megerősítette, hogy a jogi keresetet benyújtják az intézkedés eltörlésére, amint a döntés hivatalosan is megjelenik.
Zsigmond Barna Pál, az európai ügyekkel foglalkozó minisztérium államtitkára is elmondta, hogy az EU Bíróságához fognak fordulni, és megkérdőjelezik a döntés jogalapját. A kormány szerint a rendelet beavatkozik a tagállamok önrendelkezésébe, és nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló, tengeri kijárat nélküli országok esetében frissítő vizsgálat szükséges.
Jövőbeli lépések az orosz olaj körül
A rendelet eredeti tervezete az orosz olaj exportjának leállítását is tartalmazta, azonban ezt a végső szövegből törölték. Az Európai Bizottság külön javaslatot tervez 2026 elejére, hogy 2027 végére életbe léphessen az olajellenes tiltás. A Tanács mögötti testület megerősítette, hogy a Bizottság tervezi ennek kiterjesztését.
