A január valójában nem volt extrém hideg
Ha az elmúlt egy-két év januárjaihoz viszonyítva értékeljük az idei hónapot, valóban fagyosabbnak tűnhetett, de ha hosszabb távon vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy január hőmérsékleti viszonyai közel sem voltak kiugróan hidegek.
A G7 által végzett számítások szerint a januári átlaghőmérséklet Magyarországon mínusz 1,7 fok volt, ami négy fokkal alacsonyabb a tavalyi, három fokkal a tavalyelőtti, míg 2023 januárjához képest közel hat fokos eltérést mutat. Érdemes megjegyezni, hogy 2023 januárja a múlt bő száz év egyik legmelegebb januárja volt.
Rövid távon tehát érezhető hideg volt, azonban ennek hátterében az áll, hogy a közelmúlt telei kifejezetten enyhék voltak. Ha visszatekintünk az ezredfordulóra, olyan hat januárra is rábukkanhatunk, amikor az átlaghőmérséklet alacsonyabb volt, mint idén.
Az időszak hosszabb távú átlagát vizsgálva a mostani értékek még kevésbé kirívóak. 1970 és 2000 között a januárok átlaghőmérséklete mínusz 1 fok alatt maradt. Mivel a globális hőmérséklet folyamatos emelkedése figyelhető meg, a korábbi években még alacsonyabb havi átlagokat jegyeztek.
Az elmúlt évtized legnagyobb hidegének számító 2017-es januárban az átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal alacsonyabb volt a mostanihoz képest, és 1901 óta kilenc figyelemre méltóan hideg januárt jegyeztek az ideinél.
Az időjárási adatok részletezése
Nézve a napokat külön-külön, azt tapasztalhatjuk, hogy az idei januárban sem voltak extrém alacsony hőmérsékletek. A leghidegebb nap január 9-én volt, amikor az országos átlag mínusz 8 fokig süllyedt.
Az igazán hideg évekből származó adatok viszont felderítik a különbségeket: 2009-ben és 2010-ben mínusz 9 fokos hőmérsékletek, míg 2006-ban és 2017-ben mínusz 12 fok alatti értékek figyelhetők meg.
A fűtési igény és a rezsiköltségek szempontjai
Az alacsony hőmérséklet különösen a fűtési igények miatt jelentős. Egy fokos hőmérsékletkülönbség napi szinten körülbelül 2 millió köbméternyi gázfogyasztást eredményezhet, ami havonta akár 60 millió köbméter többletfogyasztást is jelenthet, e mennyiségnek pedig a lakosságra eső része kiemelkedő.
Ezért is lépett a kormányzat a rezsistop-intézkedéssel a magasabb gázfogyasztás hatásainak mérséklésére. Azonban 2017-ben, amikor ténylegesen szélsőséges hideg tapasztalható, hasonló intézkedéseket nem hoztak a hatóságok. Akkor a lakosság 885 millió köbméter gázfogyasztása már 200 millióval növekedett az előző évhez képest, és 300 millióval meghaladta a következő évet.
Érdemes megemlíteni, hogy 2017 januárjában mindenki egy egységes árat fizetett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a rezsiköltségek nem emelkedtek meg a jelenlegi szint fölé. Ezen túlmenően, akkor a választások is távolabb voltak, ami szintén hatással volt a döntéshozatalra.
