A Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása
A Velencei-tó vízpótlásához elengedhetetlen Pátkai-víztározó vízminőségének drámai romlásának okait kutatta az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke. A legfrissebb kutatások szerint nem a mezőgazdasági tevékenységek, hanem a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés játszottak kulcsszerepet ebben a folyamatban.
Dr. Magyari Enikő vezetésével a kutatócsoport modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó múltját, hogy feltárja a vízminőség romlásának okait és kidolgozzon lehetséges megoldásokat a tározó rehabilitációjára. A tanulmány, amely a Hydrobiologia szakfolyóiratban jelent meg, a Pátkai-víztározó elmúlt négy évtizedének ökológiai átalakulását elemezte, három jól elkülöníthető korszakot azonosítva.
1983 és 1997 között egy instabil időszak volt jellemző, ám 1997-től 2015-ig a tározó aranykorát élte. Ekkor stabil vízszint mellett gazdag hínárnövényzet fejlődött ki, a fenékvizek oxigénellátottsága javult, és érzékenyebb fajok jelentek meg, növelve az ökológiai sokféleséget. A kutatók ezt az időszakot jelölték meg hivatalos referenciaállapotként a rehabilitációhoz.
Az ezt követő időszakban, 2015 és 2022 között, a kutatók gyors vízminőségromlást tapasztaltak, aminek következtében a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került, ami a vízi élővilág tömeges pusztulásához vezetett. 2024 elején a helyzet drámai formát öltött, és a tározó leürítéséhez is hozzájárult, ami a vízpótló funkciójának elvesztését is eredményezte.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a romlás hátterében nem a mezőgazdasági tevékenységek állnak, hanem a tározón belüli halgazdálkodás problematikái, mint például az intenzív etetés és a túlzott halbetelepítés. Ezen tényezőket tovább súlyosbítja a globális klímaváltozás következtében megjelenő szélsőséges csapadékeloszlás, valamint a Császárvíz vizének elvezetése, ami miatt a víztározót tápláló vízben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.
Az ELTE kutatócsoport úgy véli, hogy a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációja kulcsfontosságú a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében. A szükséges intézkedések között említik a körültekintő kotrást, a horgászati tevékenységek szigorúbb szabályozását, a ragadozó halak arányának növelését és a Császárvíz vízminőségének javítását.
