Pákozdi ingókövek: a magyar Stonehenge rejtélye
A Velencei-hegységben található nagyméretű gránittömbök, mint például a Pandúr-kő, igazi természeti csodának számítanak. Ezek a monumentális kövek, amelyek a rejtélyes ingókő-formációk sorába tartoznak, sokakat elbűvölnek a látványukkal és a hátterük mögötti történettel. De vajon hogyan jöhettek létre? E kérdésre keressük a választ.
A Velencei-hegység, amely Magyarország legkisebb hegysége, valóban inkább dombságnak tekinthető. Legmagasabb pontja mindössze 352 méter, így sokan csak a Velencei-tó strandjain pihenést keresve látogatják. Természetesen a helyi ingókövekről már hallottunk, és célunk az volt, hogy ezt a különleges helyszínt felfedezzük. Az utunk során egy Sukoró és Pákozd közötti startpontot választottunk, amely könnyen megközelíthető a helyi tömegközlekedéssel.
A túra egy szőlőföldek alól induló P jelű úton kezdődött, majd egy száraz patakvölgyet követve mélyebbre hatoltunk az erdőbe. A Bükköt és Mátrát idéző gyönyörű táj, a magas bükkfák és a szurdok mélységét díszítő mohával borított sziklák egy varázslatos világba repítettek minket. Az út során a Pákozdvár első földsáncmaradványaihoz érkeztünk, ahol megismerhettük azokat a bronzkori erődítményeket, amelyeket egykor emberek laktak.
A Hurka-völgyben a sáncvár maradványai mellett találkoztunk az első ingókővel, ami lenyűgöző látványt nyújtott. A hajdani erődítmény lakói ravaszul kialakított föld alatti üregekben éltek, ami jól mutatja, mennyire eltérő életformájuk volt a maihoz képest. Az utunk következő állomása az Angelika-forrás pihenőhely volt, ahonnan a Z jelű túraösvényen folytattuk a felfedezést.
A túra közelében, a Pandúr-kő hatalmas tömbjei között találkoztunk a Velencei-hegység titokzatos ingóköveivel, amelyek szili gránit ellipszoid formációk. Ezek a kövek több millió évvel ezelőtt alakultak ki a föld alatt, miközben a magmás kőzet következtében létrejött gránit fokozatosan emelkedett a geológiai mozgások hatására. A természet eróziós munkájának köszönhetően alakultak ki ezek az impozáns formák, amelyek ma már a turisták kedvelt célpontjaiként emelkednek a fák fölé.
A Pandúr-kő és a Pogány-kő, a Gomba-kő, valamint az Izabella-kő mind-mind érdekes szórakozást nyújtanak a felfedezőknek. A Pogány-kő tetejéről bámulatos panoráma nyílik, amely miatt sok látogató itt tölti el szívesebben az idejét. E kövek körüli legenda az emberi beavatkozásra utal: egyes feltételezések szerint a korai emberek segítettek az ingókövek felállításában, ezzel is hozzájárulva a különös kőformációk előállításához. Így a Velencei-hegység a magyar Stonehenge-nek is nevezhető, hiszen a területet a középkorban is szakrális helyszínként tartották számon.
A túránk során felfedeztük az Izabella-követ és a Gomba-követ is, amelyek tipikus példái az ingókövek csodálatos világának. Végül, a tavi sétát és a náddzsungelt felfedezve búcsúztunk a Velencei-tó gyönyörű partjától, megkoronázva ezzel felfedezéseinket.
Ha szeretnél többet tudni a közelben zajló szép kirándulásokról, keresd fel a Szépkilátás Facebook-oldalát, ahol további tippeket és élményeket oszthatsz meg másokkal!
