A Barátság kőolajvezetéken zajló szállítási problémák háttere
Az orosz bombatámadás következtében január 27-e óta leállt a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezeték magyar és szlovák szakaszán. Ezzel a helyzettel összefüggésben a magyar kormány döntéseket hozott, és számos politikai feszültség keletkezett a magyar és ukrán kormány között, Szlovákia bevonásával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy az ukrán fél nem tesz elegendő lépést a helyzet megoldására.
Az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen, keddi sajtótájékoztatóján reagált a kőolajvezeték helyzetére és a magyar, szlovák kormány által kifejezett vádakra. Kijelentette, hogy a Bizottság folyamatosan kapcsolatban áll a tagállamokkal és az ukrán hatóságokkal, hogy megoldják a vezeték ukrajnai részén keletkezett károkat. A helyreállítási munkálatok a folyamatos orosz támadások miatt rendkívül bonyolulttá váltak.
Itkonen hangsúlyozta, hogy a szállítmányok elmaradása mögött nem politikai okok állnak, hanem technikai és biztonsági tényezők. Emellett megemlítette, hogy az ukrán fél alternatív szállítási útvonalakat is javasolt, például az Odessza–Brodi vezetéken keresztül történő, nem orosz eredetű kőolajszállítást, amelyet a Bizottság tudomásul vett. Ahogyan a szóvivő mondta, az Európai Bizottság elvárja, hogy minden tagállam lojálisan működjön együtt, és tiszteletben tartsa az uniós döntéseket.
Orbán Viktor hétfőn válaszlevelet írt António Costának, az Európai Tanács elnökének, megerősítve a magyar kormány álláspontját, amely szerint nincsenek technikai akadályai az olajszállítások újraindításának, csupán Ukrajna politikai döntésére van szükség. Bóka János EU-ügyi miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a vezeték működőképes, és a szállítmányok elmaradása sérti az EU és Ukrajna közötti társulási egyezményt.
Legutóbb február 26-ig halasztotta el Ukrajna a Barátság kőolajvezetéken történő olajszállítás újraindítását. A szlovák gazdasági minisztérium nem kapott magyarázatot a legfrissebb késedelem okára.
