Küzdelem a Zöldségpazarlás Ellen Budapest Szívében
A fővárosi önkormányzat egy ambiciózus céllal vágott neki a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás javításának, miután 1,2 millió dollárt (körülbelül 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán. Az új üzem célja, hogy a vizuális szempontból nem megfelelő, de kiváló minőségű friss termékeket feldolgozzanak, és ezzel hozzájáruljanak a fővárosi közétkeztetés, mint például a diákétkeztetés és az idősotthoni ellátás színvonalának emeléséhez.
Budapesten évente több mint 100 ezer tonna zöldség és gyümölcs vándorol a kukákba, pusztán azért, mert nem rendelkezik a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz szükséges esztétikai jegyekkel. Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta, hogy ez az üzem egyúttal környezetvédelmi beruházás is, amely takarékoskodást biztosít, mindeközben a közétkeztetés minőségét is növeli.
Élelmiszerpazarlás Magyarországon: Számok és Trendek
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban Magyarországon egy főre jutóan átlagosan 88 kg élelmiszerhulladék keletkezett, amelynek körülbelül 70%-a a háztartásokhoz köthető (ez 62 kg-ot jelent). A kiskereskedelem 5 kg élelmiszerhulladékot generált, ami a teljes pazarlás 6%-át teszi ki. Az időszak, amely a 2020 és 2023 közötti évek adatait tartalmazza, azt mutatja, hogy a háztartások élelmiszer-pazarlása a 66 kg-ról 62 kg-ra eltűnt.
A Nébih 2024-es felmérése szerint a csökkenés tovább folytatódott, e lényegesen javítva a háztartásoknál keletkező hulladék átlagát 59,72 kg-ra. Ez a pozitív irány azonban nem feledteti, hogy a kidobott élelmiszerek 36%-ának elkerülhető lett volna a kidobása, ha a háztartások nagyobb figyelmet fordítanak a pazarlás elleni intézkedésekre.
A Fenntarthatósági Célok Kihívásai
Az ENSZ egyik fontos célkitűzése az, hogy 2030-ig megfelezze a háztartások élelmiszer-pazarlásának mennyiségét. Jelenlegi trendek alapján ez a kihívás Magyarország és Európa számára szinte lehetetlennek tűnik, ahogy azt Kasza Gyula 2025-ös tanulmánya is hangsúlyozza. Magyarország az Európai Unióban a háztartások szintjén az átlag felett helyezkedik el, de csak Szlovéniával és Spanyolországgal összehasonlítva találkozunk alacsonyabb egy főre jutó pazarlással.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az élelmiszer-pazarlás komoly környezeti következményekkel jár. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás a globális üvegházhatású gázkibocsátás 8-10%-áért felelős, így a pazarlás csökkentése nem csupán pénzügyi, hanem ökológiai szempontból is kulcsfontosságú lépés a klímaváltozás elleni harcban.
