Tudományos Támogatás: A Kormány és Az Élvonal Alapítvány Ügye
Tanács Zoltán, tudományos és technológiai miniszter, Facebook-bejegyzésében reagált a hírekre, miszerint az új kormány felmondja a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződését. A poszt elején hangsúlyozta, hogy „a tudományt támogatni kell. De nem így.” Kifejtette, hogy nem a kutatás vagy a csúcstudomány támogatásával van a probléma, hanem azzal, hogy az ilyen mértékű közpénz egy alapítványi struktúrába került, amely korlátozott demokratikus felügyelet alatt működik.
A miniszter úgy véli, hogy a Tisza-kormány egyik legfontosabb célja a kutatás-fejlesztési források jelentős növelése lesz. Jelenleg Magyarország GDP-arányosan körülbelül 1,3%-ot fordít kutatás-fejlesztésre, szemben az uniós átlag 2%-ával. Céljuk, hogy a ciklus végére ezt a szintet 2%-ra emeljék, hosszú távon pedig a 3%-os európai átlag megközelítése a cél. Tanács Zoltán kijelentette: „A magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, innováció és tehetséggondozás az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet, megbecsülést és kiszámítható támogatást, amely egy sikeres, versenyképes országhoz szükséges.”
Az Élvonal-program nem csupán egy támogatási konstrukció, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése” – mondta a miniszter. A program céljai között szerepel 75 tudásközpont és kutatócsoport létrehozása, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, valamint új kutatási és innovációs központok kialakítása. Tanács Zoltán aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a modell a kekva-rendszer logikáját követi, ami a közvagyon és közfeladatok kiszervezését jelenti alapítványi formában, korlátozott demokratikus kontrollal.
A program megvalósítása évente 40-50 milliárd forint közpénzmozgást jelenthet, ami a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak akár egyötödét is kiteheti. A miniszter rávilágított, hogy ez az összeg jelentős hatással bír, és a magyar kutatói szféra jelenlegi súlyos problémáival pavírozva – alacsony bérek, bizonytalan életpálya és kiszámíthatatlan pályázati rendszer – foglalkozni kell. „A fiatal kutatók számára gyakran nem az a kérdés, hogy melyik intézetben folytassák a munkát, hanem hogy érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk” – fogalmazott.
A miniszter megoldásként egy átláthatóbb, versenyalapú és szakmailag ellenőrizhető finanszírozási rendszert javasolt, amely lehetővé tenné, hogy a források közvetlenül az egyetemekhez, a Magyar Tudományos Akadémiához és kutatóintézetekhez kerüljenek. Tanács Zoltán kiemelte, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos teljesítménye és az alapítvány kuratóriumának szakmai tekintélye elvitathatatlan, de hozzátette: „egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy a közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás keretei közül.”
A miniszter bejelentette, hogy már megkezdte az egyeztetéseket a hazai tudomány jövőjéről, elsőként az MTA leendő elnökével, Pósfai Mihállyal tárgyalt. A következő hetekben a kutatóhálózat vezetőivel és az Élvonal Alapítvány képviselőivel is találkozni fog. Ezen túl, Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette, hogy a kormány megszünteti a Krausz Ferenc vezette alapítvánnyal kötött szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérik Krauszt. A Krausz alapítványa is reagált a felmondásra, hangsúlyozva a párbeszéd szükségességét a kormánnyal.
