Szijjártó Péter és a forgóajtó-jelenség: Az Európai Bizottság reakciója
Múlt pénteken Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa bemutatta a testület éves jogállamisági jelentését, ahol Magyarország helyzetéről is szó esett. A forrásanyagok szerint a jelentésben az elmaradott lobbizási rendszert és a politikai pozíciókat magáncégeknél betöltő volt politikusokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi problémákat emelték ki, különösen a „forgóajtó-jelenség” kapcsán. A bizottság hangsúlyozta, hogy egyéni eseteket nem kommentálnak, így Szijjártó Péter BYD-nél történő elhelyezkedése is elkerülte a konkrét megjegyzéseket.
A jelentés hangsúlyozta, hogy a lobbizás szabályozása és a politikai összeférhetetlenségi kérdések nem kaptak megfelelő törvényi keretet Magyarországon, hasonlóan más tagállamokhoz. A McGrath által tett nyilatkozat értelmében a javaslatokat nem szabad összevonni Szijjártó esetével, mivel a bizottság nem rendelkezik konkrét ismeretekkel az ügy részleteiről. Emlékeztetett arra, hogy tavaly hasonló ajánlások érkeztek, amelyek célja a politikai és üzleti átláthatóság növelése volt.
A jogállamiság és Sulyok Tamás esete
A jelentés keretében a Sulyok Tamás köztársasági elnökre vonatkozó Alaptörvény-módosítást is érintették. A Fidesz európai parlamenti képviselői a módosítást „alkotmányos puccsként” értékelték, és sürgősségi kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz. McGrath reagálásában utalt a Velencei Bizottság várható jelentésére, amely Sulyok indítványát fogja tárgyalni, de hangsúlyozta, hogy a bizottság folyamatosan követi a helyzetet.
Továbbá McGrath dicsérte a kormány erőfeszítéseit az uniós források blokkolását érintő feltételek teljesítésében, ugyanakkor hangsúlyozta a jogállamiság terén megvalósuló hiányosságokat. Az Európai Bizottság megállapította, hogy a kormány által javasolt reformlépések ellenére az ügyelosztási rendszer és az igazságügyi béremelések terén nem tapasztaltak érdemi előrelépést.
Az Európai Bizottság javaslatai és a korrupcióellenes intézkedések
A javasolt reformok között kiemelt helyen áll a lobbizás és a forgóajtó-jelenség szabályozásának átfogó jogszabályövezete, amely már régóta esedékes Magyarország számára. A testület már az elmúlt évek során is többször megfogalmazta elégedetlenségét a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatban, emellett a civilek munkáját akadályozó jogszabályokat még nem vonták vissza, ami szintén megakadályozza a fejlődést ezen a téren.
A jogi keretek között a jelentés tehát nem kötelező érvényű, és bár a hatások nem közvetlenek, különösen a médiaszabadság és a reklámkiadások átláthatósága terén nagyobb tétje van a bírálatoknak. A bizottság a médiakörnyezet átláthatóságát és méltányos elosztását is hiányolta, a fejlődést itt sem látták kielégítőnek.
Összességében elmondható, hogy az Európai Bizottság a múlt heti jelentésében a problémák széles spektrumát érintette, amely Magyarország jogállami helyzetével kapcsolatos. A javasolt reformok keretein belül integrált és hatékony intézkedések szükségesek a jogállamiság és az átláthatóság javításához, különösen a politikai lobbizás és az összeférhetetlenség tekintetében.
