Az utóbbi 125 év hőmérsékleti adatai Magyarországon
A HungaroMet Zrt. legfrissebb elemzése, amely a weboldalukon is elérhető, rávilágít arra, hogy az elmúlt 125 év során országos átlagban 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérséklettel rendelkező napok száma. Az elemzés fontos következtetéseket von le a klímaváltozás hatásairól, a hőhullámok gyakoriságáról és intenzitásáról.
Az idei június rekordokat döntött
A júniusi hónap középhőmérséklete 22,5 Celsius-fok volt, amellyel ez a június az eddigi második legmelegebb júniusnak számít 1901 óta. A hónap végén tapasztalható hőhullám különösen figyelemre méltó volt, hiszen Szécsényben 30-án 42,0 fokra emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekordot állított fel Magyarországon.
A hőhullámok gyakoriságának változása az évtizedek során
Az elemzés vizsgálta a 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta, azaz 1901-től 2025-ig. Az eredmények alapján az országos átlagban évente 1 és 15 közötti napok számával találkozhattunk, de az 1900-as évek első évtizedeiben, valamint az 1970-es években voltak olyan évek, amikor egyetlen ilyen nap sem fordult elő. Figyelemre méltó, hogy 2024 volt a legmelegebb év, amikor 15 ilyen napot regisztráltak.
Területi eltérések a középhőmérséklet tekintetében
A hőmérsékleti adatok területi eloszlása is érdekes képet mutat. Az ország délkeleti részén, a Kiskunság, Nagykunság és a Körös-Maros köze területén éves átlagban 4-6 db 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű nap fordult elő 1991 és 2020 között, míg az Északi-középhegység és a nyugati országrész esetében ez a szám csupán 1-2 nap volt. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti méréseket regisztráltak ebben az időszakban.
Hőhullámok Budapesten
Budapesten a hőhullámos időszakok jellemző sajátosságait is elemezték, figyelembe véve, hogy hőhullámnak számít az a periódus, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Az azonosított 11 hőhullámos időszak közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) következett be, a többi viszont az ezredforduló után jelentkezett.
A leghosszabb hőségperiódusok
A legnagyobb hőségperiódus, amely Budapestet érintette, 2024 nyarára tehető, amikor 13 napon keresztül tartott, és a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ezt követte idén egy 12 napos forró időszak, amely alatt a napi középhőmérséklet 34 Celsius-fokot ért el.
Az egészségügyi és környezeti hatások
A hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok nemcsak az emberekre, hanem a természetes ökoszisztémákra is komoly hőstresszt gyakorolnak. A magas hőmérsékletek és a hőhullámok következményei magukban foglalják a függőleges éjszakai felfrissülés hiányát, valamint az épített környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az aszályok, amelyek a hőhullámokkal karöltve járnak, kihívások elé állítják a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást is.
