Több nő kellene a vezetésben: hol akad el Magyarország?
Egy férfiak által dominált vállalatnál nem egyszerű nőként érvényesülni a vezetői szinteken. De hogy lehet javítani a nemek arányán? Melyek azok a tulajdonságok, amiket a nők az előnyükre fordíthatnak a szakmai előrejutás során? Segít az esélyegyenlőségen a női kvóták bevezetése?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csoma Anitával, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő executive iskola, a Corvinus SEED oktatójával, az Aspiring Women Leaders program vezetőjével, aki az olajiparban szerzett vezetői tapasztalatával segíti a résztvevőket.
Az Aspiring Women Leaders kurzus 2023-ban jött létre, és szeptemberben indul a hatodik osztály. Csoma Anita szerint ez egy szívprojekt, hiszen több mint húsz évig dolgozott az olajiparban, ebből 15 évig vezetőként, ahol egyértelműen kijött a nők kisebb aránya a férfiakhoz képest.
Paradox helyzet, hogy a jó vezetővé váláshoz magabiztosság és erős döntéshozatal szükséges, ugyanakkor a nők legfőbb erőssége – ami hozzájárul a sikeres vezetéshez – az empátia és a másokra való odafigyelés.
Csoma Anita szerint egyre kevesebb olyan helyzet adódik, amikor egy nőnek a HR-hez kell fordulnia, de a mikroagresszió még mindig gyakori a vállalatoknál. Például amikor egy megbeszélésen nem hagyják szóhoz jutni, a szavába vágnak, vagy nem veszik figyelembe a véleményét.
Három különböző kultúrában dolgozott kutatóként és vezetőként: Hollandiában a Shellnél, Houstonban a ConocoPhillipsnél, illetve Magyarországon a MOL-Csoportnál. Az USA-ban rendkívül teljesítményalapú a rendszer, ahol korán megtanították, hogy nem elég eredményt elérni, láthatóvá is kell tenni.
A régióban a formális játékszabályok sokszor kevésbé egyértelműek, ezért fontos érteni a szervezeten belüli erőviszonyokat. Amikor egy nő vezetői szerepbe kerül, a tudására épít, de a felsővezetői szintre lépéshez már a döntéshozatal és a gazdasági szemlélet kap nagyobb teret.
A szocializmus örökségeként a régióban régóta magas a nők munkaerőpiaci részvétele. Magyarországon a 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája közel 85 százalék, a vezetői pozíciók mintegy 41 százalékát nők töltik be. A legnagyobb tőzsdén jegyzett magyar vállalatok igazgatóságaiban azonban csak körülbelül 13 százalék a nők aránya, míg az európai átlagban nagyjából minden harmadik igazgatósági tag nő.
Csoma Anita ezt tyúkanyó-szindrómának nevezi: a nők jók abban, hogy odafigyeljenek az embereikre, de a felsővezetői szintre lépésnél a határhúzás fontos. A képzésen szerepjátékokkal gyakorolják az empátia és a határhúzás egyensúlyát.
A kétszer kétnapos program során mentorálás zajlik, majd egy közös eseménnyel zárul a négy hónapos képzés. Az első nap az önismeretről szól, a második a célokról, a harmadik-negyedik nap a vezetői jelenlétre és a bizalomra koncentrál. Emellett a kapcsolati háló építését is átveszik.
A mostani őszi kurzussal együtt már több mint ötven nő vett részt a programban, jellemzően férfidominált területekről, például az energiaiparból, az IT-szektorból és ügyvédi irodákból.
Van, aki a kurzus során érzi elérkezettnek az időt a következő vezetői szint megpályázására, más pedig felismeri, hogy a jelenlegi szinten szeretne maradni. Csoma Anita szerint mindkettő siker.
A Corvinus-SEED-ben azt tanítják, hogy a vezetés tanulható. Csoma Anitát az foglalkoztatja, milyen szakmai háttérből vezet az út a legfelső vezetői szintekre. Geológusként a STEM területéről érkezik, és azt látja, hogy a hasonló háttérrel rendelkező nők ritkábban jelennek meg a legfelső vezetői szinteken.
Csoma Anita kvótahívő, de szerinte a hangsúly nem azon van, hogy egy kolléga nő, hanem hogy olyan embereket keressünk, akik másképpen gondolkodnak. Az olaszok, franciák és skandináv országok már korábban bevezették a kvótákat, ott az igazgatótanácsokban a női vezetők aránya az európai átlag felett van.
Hosszú távon nem kvótákban szeretne gondolkodni, hanem egyénekre fókuszálni. Ha egy férfi kolléga megkérdezi, hogy nőként csak dekorációnak hívták-e meg egy megbeszélésre, akkor reagálhatunk egy kérdéssel: „Miért gondolja és miért mondja ezt? Fejtse ki.”
A változáshoz nem a két nem szembeállítására, hanem együttműködésre, harmóniára van szükség.
