Orosz dróntámadás ért el egy Kijev–Varsó között közlekedő vonatot a lengyel határ közelében
Orosz drón találta el a hétvégén egy Kijev és Varsó között közlekedő személyvonat mozdonyát Ukrajnában, alig néhány kilométerre a lengyel határtól. A vonaton 206-an utaztak, személyi sérülés nem történt, mert a szerelvényt a várható támadás miatt előre figyelmeztették, és az megállt.
A támadás helyszíne és időzítése feltűnően egybeesett azzal, hogy nem sokkal korábban fontos nyugati tisztviselők haladtak át ugyanezen a vasútvonalon. Boris Johnson volt brit miniszterelnök és Jonathan Powell brit nemzetbiztonsági kormánytanácsadó is ezen az útvonalon utazott vissza a kijevi Yalta European Strategy konferenciáról. Az ukrán állami vasúttársaság szerint könnyen lehet, hogy a dróntámadás célpontja éppen a diplomáciai vonat volt.
David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója a közeli jahodini vasútállomáson tartózkodott a csapás idején, Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök pedig egy közvetlenül a találatot kapott szerelvény után induló vonaton utazott. Az ukrán vasúttársaság a folyamatos orosz támadások miatt módosította a menetrendet, így az érintett vonat az eredetileg tervezettnél korábban hagyta el az állomást.
Oroszország fokozta a vasúti infrastruktúra elleni támadásokat
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn maga számolt be arról, hogy Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Poltava, Mikolajiv és Odessza megyében támadtak mozdonyokat és vasúti szerelvényeket. A csapások célja az ukrán hadsereg logisztikai képességeinek gyengítése.
Szeptemberben több vasúti dolgozó is életét vesztette orosz támadásokban: egy kalauz Dél-Ukrajnában halt meg, miután drónokkal támadtak egy személyvonatot, a hónap elején pedig az ukrán vasúttársaság hat alkalmazottja halt meg a kijevi pályaudvart érő csapásban. A háború kezdete óta a vasúttársaság 58 szolgálatot teljesítő alkalmazottja halt meg, 317-en pedig megsérültek.
Az orosz erők a háború kezdete óta 492 mozdonyt és közel 250 vasúti kocsit rongáltak meg. Mykola Kalasnik ukrán újjáépítési, infrastrukturális és közlekedési miniszter közlése szerint Oroszország csak ebben az évben 1534-szer támadta Ukrajna vasúti infrastruktúráját.
Ukrajna vasúthálózata Európa harmadik legnagyobbja, 24 ezer kilométernyi vágánnyal. A háború kezdetén a vasút négy millió ember és mintegy 120 ezer háziállat evakuálásában vett részt. A légtér 2022 februárja óta zárva van, ezért a nemzetközi delegációk, köztük kormánytagok, miniszterelnökök és elnökök is jellemzően valamelyik lengyel repülőtéren szállnak le, majd onnan vonattal utaznak tovább Kijevbe.
NATO- és EU-diplomaták a lehetséges válaszlépésekről egyeztetnek
Az Institute for the Study of War washingtoni elemzőintézet a rendelkezésére álló jelentések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kreml precíziós dróntámadást hajtott végre, amelynek célpontja az európai tisztviselők szerelvénye volt. Az intézet szerint Oroszország egyre inkább az ukrán határátkelőhelyeket veszi célba, és fokozza drónberepüléseit az európai légtérbe, hogy megfélemlítse a NATO-országokat, és elvegye a kedvüket Ukrajna támogatásától.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a támadások célja a nyugati országok megfélemlítése. „Szerintem az ellenkezőjét kellene tennünk. Meg kell mutatnunk, hogy Ukrajna mellett vagyunk és nem félünk” – mondta újságíróknak.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a jahodini határátkelő elleni orosz csapásokat terrortámadásoknak nevezte, amelyek már a NATO ajtaján kopogtatnak. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint az eszkaláció már tény, és nem zárható ki, hogy lengyel területet is érint. Tusk a CIA igazgatójától, John Ratcliffe-től kapott jelentés alapján arról beszélt, hogy Oroszország a következő hónapokban további határátkelők ellen hajthat végre támadásokat, és akár sugárhajtású drónokat is bevethet. A lengyel határátkelőkön ezért különleges intézkedéseket vezetnek be.
A NATO-diplomaták a Politicónak név nélkül arról beszéltek, hogy a szövetség egyelőre kivár a keményebb válaszokkal, mert tartanak a helyzet totális háborúba fordulásától. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint mindenféle válaszlehetőség rendelkezésre áll, és a szövetség folytatja Ukrajna támogatását. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az Európai Parlament védelmi bizottságának elnöke szerint meg kell mutatni, hogy hajlandók visszavágni. Gerlinde Niehus független biztonsági szakértő úgy véli, a NATO-nak előre egyeztetett válaszcsomagokkal kellene készülnie a jövőbeli támadásokra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy a történtek nem elszigetelt esetek, hanem az orosz agresszió részei, amelyek Európát célozzák. Közlése szerint a NATO-val közösen megerősítik a kollektív elrettentő erőt, és fokozzák a nyomást Oroszországra.
