Az előző magyar kormány EU elleni kémkedését is felemlegette a demokrácia védelméről szóló EP-jelentés
Az Európai Parlament kedden elfogadta a különbizottságának megállapításait, amely az EU elleni külföldi információmanipulációval, beavatkozással, hibrid támadásokkal és összehangolt dezinformációs kampányokkal foglalkozik. A dokumentum nem jogszabály, de kapcsolódik az EU „demokráciapajzs” nevű javaslatcsomagjához.
Szigorúbb szabályok, csökkenő technológiai függés
A jelentés szerint Oroszország gyakran hajt végre hibrid támadást a kulcsfontosságú uniós infrastruktúra ellen, de Belaruszt, Kínát, Iránt és Észak-Koreát is megnevezték az akciók kiindulópontjaként. Ilyen akciók például a kibertámadások, fizikai szabotázsakciók, gyújtogatások, kémkedések és jelzavarások.
A képviselők új jogszabályok helyett a meglévők – például a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet – szigorúbb végrehajtását kérték. A szankciókat ki kellene terjeszteni a dezinformációt támogató szereplőkre és azokra is, akik segítenek kijátszani a meglévő szankciókat.
Az online platformok felelősségét is hangsúlyozták az automata botokkal vezérelt választási beavatkozás és a demokratikus közbeszéd védelmében. Hosszú távú támogatást kértek a tömegtájékoztatás szabadságához, az oknyomozó újságíráshoz, az illegális kémszoftverek elleni biztosítékokhoz és a polgári részvétel előmozdításához.
A képviselők arra kérték az EU-t, hogy a különösen fontos ágazatokban csökkentsék a függést a külföldi ellenőrzésű technológiáktól, különösen az USA techcégeitől és a kínai hardverektől. A kriptoeszköz-alapú politikai adományoknál az „ismerd az adományozódat” elv alkalmazását szorgalmazták, valamint intézkedéseket sürgettek a rosszindulatú deepfake és csaló hirdetések, továbbá a női jelöltek fokozott védelmére.
A jelentés támogatta az Európai Bizottság által javasolt új uniós intézményt a demokratikus ellenálló-képesség védelmére, amely a külföldi információmanipuláció, a beavatkozás és a dezinformáció ellen küzdené, összehangolva a nemzeti intézkedéseket. Valamennyi tagállamnak kötelezővé tennék a részvételt.
Az előző magyar kormányra is kitértek
Az elfogadott szöveg emlékeztetett arra, hogy az előző magyar kormány alatt „az orosz állásponthoz igazodtak a kulcsfontosságú uniós kül- és biztonságpolitikai döntésekben”; „elmulasztották megfelelően bejelenteni és kivizsgálni az orosz államhoz kötődő kiberszereplők behatolásait”; kémkedtek az uniós intézmények ellen; és érzékeny információkat osztottak meg uniós ülésekről az oroszokkal.
Vita a jelentésről
A javaslat keddi vitáján Lakos Eszter úgy vélte, az EP ambiciózusabb szöveget tett le az asztalra az eredetnél, „és pontosan erre volt most szükségünk”. A hibrid fenyegetések valósak, egyre gyakoribbak és súlyosabbak, de „ezek a narratívák azonban nem mindig kívülről érkeznek. A hazai szereplők is terjeszthetik, finanszírozhatják és felerősíthetik őket.” Ezért a belföldi manipulációt sem szabad elhanyagolni. Üdvözölte, hogy a társadalmi ellenálló-képesség és a médiatudatosság áll a jelentés középpontjában, de „nem akarjuk megmondani az európaiaknak, hogy mit gondoljanak. Vitát és kritikus gondolkodást akarunk, vagyis demokráciát.”
Dömötör Csaba szerint a javaslat elvben a külső beavatkozások elleni védelemről szól, de ha az Európai Bizottságnak „nem tetsző kormány van egy tagállamban, akkor folyamatosak a beavatkozások”. Az új magyar kormány intézkedéseit sorolta, és sérelmezte, hogy az Európai Bizottság még mindig csak figyeli azokat.
Molnár Csaba szerint a különbizottság 2024. decemberi létrehozásakor is „volt dolgunk bőven”, de „mostanában valami egészen új” és rémisztő jön szembe. A DK képviselője – a szaktestület alelnöke – figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciával sokkal több embert érhetnek el, és akár személyre szabott hazugságokat is gyárthatnak. Szerinte lassítani kell a fejlesztést, amíg nincs ellene védelem.
Borvendég Zsuzsanna szerint az Európai Bizottság továbbfejlesztette George Orwell 1984-ének rendszerét: a demokrácia diktatúra, a cenzúra szólásszabadság, az önkény európai érték. Álláspontja szerint a demokráciapajzs a belső politikai sokszínűség felszámolását célozza, és mindent hibrid fenyegetésnek vagy dezinformációnak neveznek, ami szembe megy az Európai Bizottság elképzeléseivel.
