Kapitány István biztost jelöl ki a kormány az MKIK-hoz, közel 3 milliárd forintot vesznek vissza
A kormány átmeneti jelleggel kamarai biztost jelöl ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), hogy minden közpénzt átláthatóan, felelősen és hatékonyan használjanak fel – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
Magyar Péter szerdán a Facebookon jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében eltörlik a közel 900 ezer hazai cég által kötelezően fizetendő 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást.
„Eddig a legkisebb magyar vállalkozásoknak is fizetniük kellett egy olyan rendszerért, amelyből a legtöbben semmit nem éreztek. Most ennek vége. A Tisza-kormány megkezdte a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálatát” – mondta Facebookon közzétett videójában Kapitány István.
Ennek jegyében átnézik az előző kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti korábbi megállapodásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokat is. A miniszter elmondása szerint volt olyan több milliárd forintos keretösszegű program, amelyben a rendelkezésre álló forrás jelentős részét a meghatározott határidőig nem sikerült felhasználni. Más esetekben kiugróan magas összegek jutottak projektmenedzsmentre, kommunikációra és PR-ra. Egy 2024-es támogatási programban a 4,3 milliárd forintos teljes keretből mintegy 1,7 milliárd forintot tettek ki ezek a tételek, a 2025-ös programban pedig további egymilliárd forintot.
„Mivel ezek közpénzek, minden egyes forinttal el kell számolni. Az előző két év támogatásaiból számításaink szerint közel 3 milliárd forint is felhasználatlanul maradhatott, ezt azonnali hatállyal visszavesszük” – mondta a miniszter. A 2026-ra vonatkozó támogatást pedig már nem is folyósítják, amíg az új kamarai szabályozást ki nem dolgozzák, és a szükséges jogszabály-módosításokat el nem fogadják.
Az agrárkamarához hasonlóan a kamarai biztos feladata az MKIK-nál is az lesz, hogy tegye átláthatóvá és ellenőrizhetővé a kamara működését és gazdálkodását, és segítse elő, hogy minden közpénzt felelősen és hatékonyan használjanak fel. Az új rendszerben a központi gazdasági kamarának és valamennyi területi kamarának saját, szakmailag megalapozott vállalkozásfejlesztési programot kell kidolgoznia, és ezekkel a programokkal lehet majd állami támogatásra pályázni.
„Mi olyan kamarai rendszert akarunk, amelyben nem a vállalkozások vannak a kamaráért, hanem a kamara van a vállalkozásokért; ahol nem a befizetett pénz, hanem az elvégzett munka adja a működési legitimitást; és ahol a legkisebb magyar vállalkozások számára is érezhető, hogy van egy szervezet, amely valóban értük dolgozik” – mondta Kapitány István.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudomásul veszi a cégek által fizetendő 5 ezer forintos kamarai díj eltörlését, várja a jogszabály-módosítások részleteit, ami alapján tevékenységét újragondolva tud dolgozni a továbbiakban, közölte a köztestület. A kamara vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére és a vállalkozások gazdasági súlyához jobban igazodó, arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására.
A közlemény szerint már korábban is többször felvetették, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényben foglalt feladataik finanszírozását az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulás helyett sokkal hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani. Mint írták, a gazdasági kamarák feladata a gazdaság működésének felügyelete, a vállalkozók átfogó érdekeinek képviselete és a nemzetközi kamarai szövetség részeként a hazai vállalkozások uniós szintű képviselete.
„A Kamara nyitott a kormányzattal való együttműködésre annak érdekében, hogy a hazai vállalkozásokat a továbbiakban is támogassa a versenyképesebb működésben és a minél nagyobb hazai hozzáadott érték előállításában. A Kamara eddig is minden támogatási forrását szabályosan használt fel és azzal elszámolt, ezt az átlátható működés jegyében a jövőben is fenntartja.”
A közleményben azt írják, hogy az MKIK „erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet az osztrák és német minták alapján, ahol az MKIK tudásközpontként működve látja el a stratégiai koordinációt, míg a területi kamarák a vállalkozások első számú, helyben elérhető partnerei”. A kamara közel egymillió vállalkozást képvisel, 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, több mint 60 irodában mintegy 1000 szakember közreműködésével.
