Sok cég tudatlanságból fizet sokat az áramért
A vállalatok egy része tudatlanságból fizet többet az energiáért, sok cég kényelemből ragaszkodik a fixáras szerződéseihez, a volatilitás és a komplexitás viszont lassan állandósul, ezért a cégeknek át kell huzalozniuk azt, ahogy az energiahatékonyságra gondolnak – hangzott el a G7 Paradigma – Verseny az energiáért konferencián.
Kevesen ismerik a lehetőségeket
Nagy Zsuzsa szerint az ügyfeleik sokszor még mindig azt várják, hogy fixáras konstrukciókban kapjanak egy jó árat, és ne is kelljen foglalkozniuk az energiahatékonyság kérdésével, nem ismernek más lehetőségeket. Úgy látja, még kevesebben vannak azok a vállalatok, akik a fogyasztás átütemezésével tennének azért, hogy olcsóbb legyen nekik az energia, azaz nagyon hiányzik a rendszerből az edukáció.
Nem az iparág, a méret számít
Arra a kérdésre, hogy mennyire iparágfüggő a magyar cégek energiatudatossága, Nagy azt felelte, nem az iparág számít, inkább a méret, minél nagyobb egy cég, annál jobban tud spórolni, ha szakértőt alkalmaz erre. Hiezl Tamás szerint az energiaintenzitás is fontos szempont, illetve az, hogy mennyire nemzetközi egy cég. Simon Anita szerint az is kérdés, hogy egy-egy vállalat mit tesz meg annak érdekében, hogy ő maga is termeljen, Szabó László pedig az edukáció fontosságáról beszélt.
Rezsicsökkentés: más formában kellene támogatni
Hiezl Tamás szerint nincs olyan az iparágban, aki ne mondaná, hogy szükség van valamilyen fajta rezsivédelemre Magyarországon, de a mostaninál más formában kell a támogatásokat eljuttatni. Az árindikátornak hatása van az energiahatékonyságra, a hálózati finanszírozásra, a megújulóenergia-támogatásra és az ellátásbiztonságra, szerinte közösen meg kellene alkotni egy új, fenntartható modellt. „Senkit sem érdekelne a rezsicsökkentés, ha mindenki olyan jól keresne, hogy be tudná fizetni a termék árát” – mondta, szerinte viszont az zsákutca, hogy a vállalatokra hárítják a terheket.
Az ipari fogyasztók fizetik a megújulók támogatását
Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke több grafikonon is bemutatta, az EU-ban Magyarországon a második legmagasabb az ipari energia ára, csak Írországban magasabb ez az ár, ezért pedig részben az ún. keresztfinanszírozás a felelős. A piaci ár feletti részt nem az állam állja végső soron, a rendszerirányító Mavir ezt a kereskedőkre tolja, akik pedig a nagy ipari fogyasztók között porlasztják szét.
„Ész nélkül” történt a napelem-boom
Dr. Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke elismerte, hogy a magyar napelem-boom kicsit „ész nélkül” történt, és nem fair, hogy a keresztfinanszírozás és a rezsicsökkentés költségét is az ipar állja, ugyanakkor a támogatási rendszerek nélkül ez a boom nem történhetett volna meg. Azt nem tartja reálisnak, hogy az ipari fogyasztóknak semmilyen felárat ne kelljen fizetniük, de ha különböző lépésekkel azt meg lehet oldani, hogy ne alakuljon ki negatív ár a piacon, szinte azonnal 20 százalékot lehetne spórolni a feláron.
Át kell gondolni az energiarendszert
Batta Gergely, a Mavir operatív vezérigazgató-helyettese szerint az energiarendszert átgondolt, kerek egészként kellene elképzelni, felépíteni, ahol a teljes értékláncot átgondoljuk, a termeléstől a hálózaton át. Mint mondta, amikor 2011 körül kialakították az energiastratégiát, azon volt a hangsúly, hogy legyen gyorsan sok napenergia-kapacitás, nem azon, hogy mit kezdünk majd azzal a sok árammal. A kerekasztal résztvevői úgy látják, a kormányban van fogadókészség a tárgyalásra, és sikerült konszenzust kialakítani a termelők, a fogyasztók és a szabályozók között a rendszerek átalakításáról.
