4,2 milliárd euró felszabadítását javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szabadítsák fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási források közül a jogállamisági eljárás miatt blokkolt 4,2 milliárd eurót, ami nagyjából 1500 milliárd forintnak felel meg.
A javaslat elfogadására egy hónapja lesz a tagállami kormányokból álló Tanácsnak. Ha megerősítik a Bizottság döntését, a modellváltó egyetemek is újból hozzáférnek az Erasmus+ és a Horizon Europe forrásaihoz.
Magyar Péter megállapodása és a 16,4 milliárd eurós forrás
Magyar Péter május végén kötött megállapodást az Európai Bizottsággal, amelynek központi eleme a 16,4 milliárd eurós forrás, amely ősszel válik elérhetővé a feltételek teljesítése esetén.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kiemelte, hogy „Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében”. A Bizottság szerint Magyarország orvosolta a korábban kifogásolt problémákat a közbeszerzések, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén.
Előzmények: 57 milliárd euró elérhető forrás
A 2021 és 2027 közötti ciklusban összesen 57 milliárd euró forrás lett volna elérhető Magyarországnak: 21,7 milliárd euró felzárkóztatási pénz, 8,4 milliárd agrártámogatás, 10,4 milliárd a helyreállítási alapból és 16,2 milliárd euró SAFE védelmi hitel.
Az előző kormány a potenciálisan elérhető források 37 százalékát tudta elérni, a Tisza-kormány pedig az összes feltétel teljesítése esetén még legalább további 29 százalékhoz férhet hozzá. Az új kormány az eredetileg befagyasztott összeg nagyjából kétharmadát tudja lehívni, mivel a korábbi 6,3 milliárd euróból már 2024 és 2025 végén az Orbán-kormány véglegesen elvesztett egy-egy milliárd eurót.
Blokkolt tételek és feltételek
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 3,5 milliárd euró van blokkolva a felzárkóztatási támogatásokból, ebből 2,2 milliárd az akadémiai szabadság hiányosságai miatt. A kormány októberben adhat be egy önértékelést, az Európai Bizottság ez alapján oldhatja fel a korlátozást.
800 millió euróhoz szakmai feltételeket kell teljesíteni társadalmi befogadással, szegénységgel és a romainklúzióval kapcsolatos stratégia terén. További mintegy 500 millió euró nem elérhető, bár közelebb került hozzá a kormány, miután a gyermekvédelmi törvényből kivették a melegeket a pedofilokkal összemosó részt. Mintegy 35 millió eurót tartanak vissza a „menekültjogi huxit” miatt, ahol ugyanebből az okból napi egymillió eurót vonnak le az EU bíróságának 2024. júniusi ítélete miatt. Emiatt – a 200 milliós átalánnyal együtt – több mint egymilliárd euró szállt el.
A helyreállítási alap és a SAFE hitel
A helyreállítási alapból 10 milliárd euró lehívása vált lehetővé. A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő rész mellé igényelhető hitelkeretnek eleve csak nagyjából a harmadát, 3,9 milliárd eurót kérte az előző kormány, a mostani egy módosítással 0,4 milliárddal kevesebbet.
Augusztus végéig kellett teljesíteni a jogállamisági-korrupcióellenes előfeltételeket, valamint több mint száz fejlesztést, célt és reformot. A kormány szerint az összes mérföldkövet letudta augusztus végére. Szeptember végéig kell leadnia a fizetési kérelmet. Ha ezt jóváhagyják, akkor év végéig fizetnek. Az előző kormány már kapott egy közel 920 millió eurós előleget, így innen majdnem 9,1 milliárd euró jöhet.
A SAFE kedvezményes védelmi hitel kapcsán a Tisza a teljes összeg (16,2 milliárd) csak egy részét, tízmilliárdot kíván lehívni. A védelmi hitelről Orbánék tárgyalásai többek között azért akadtak meg, mert az elérhető keretnél többre pályázott a kormány.
22,6 milliárd euró nyílhat meg
A következő időszakban így további 22,6 milliárd euró, vagyis több mint 8200 milliárd forintnyi, korábban nem elérhető pénzhez nyílhat meg az út Magyarország számára.
Ez nem azt jelenti, hogy hónapokon belül bedől ennyi pénz az ablakon. A helyreállítási alap 9,1 milliárdját év végéig kifizetik, de a felzárkóztatási támogatásoknál már megvalósított, előfinanszírozott fejlesztések számláit kell beadni.
Magyarország a Bizottság friss adatai alapján 4,4 milliárd eurót hívott le közel 21 milliárdból, ami 21 százalékos arány, a második legrosszabb a tagállamok között. A helyzeten rontott, hogy a felzárkóztatási támogatásokból is áthúztak projekteket az év végén lejáró helyreállítási alaphoz. Emiatt valójában több pénzt lehet lehívni, mint amennyit befagyasztottak, mert még az elérhető keret sem merült ki. A 2029-ig elkölthető felzárkóztatási támogatásokból közel 16,6 milliárd euró maradt. A helyreállítási alappal együtt ez nagyjából 25,7 milliárd euró.
