Módosításokkal folytatódik az energiahatékonysági program
Módosításokkal folytatódik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amely az egyik legfontosabb hazai energiamegtakarítási program. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikáért felelős államtitkára csütörtöki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az iparági szereplőkkel való egyeztetés után úgy döntöttek, változtatnak a program részletein.
Az EKR egy eredendően uniós program, amelynek révén a hazai energiakereskedők energia-megtakarítási programokat dotálnak. A gáz- és áramkereskedők 2026 és 2030 között a forgalmuk 1,4 százalékát költik kötelezően a hatékonyság javítására. Az elmúlt években azonban csalók, kóklerek és a volt kormányhoz közel álló haszonhúzók is megjelentek, ezeket a kiskapukat zárnák be a mostani módosítások.
Jelenleg a kereskedők az általuk kereskedett energiamennyiség függvényében úgynevezett hitelesített energia-megtakarításokat (HEM) vesznek. Összesen mintegy 600 kötelezett van, de a piac eléggel koncentrált. A HEM-ek jelképezik a végfogyasztóiknál az energiamegtakarítási projekteket.
Tótth András a háttérbeszélgetésen azt mondta, az EKR régóta vitatott, sok visszaéléssel terhelt rendszer, de 2027. január 1-gyel változhatnak a szabályok. A kormány szerint az ipar által befizetett pénznek csak kis része hasznosult, mindenféle körök viszont kihasználták az anomáliákat, vagy korábbi politika segítségével túlárazott közvetítői szereppel léptek be. Tótth neveket nem említett.
Az új kormány be akart avatkozni, de nem akarta elengedni a programot, ezért próbált júniusban, majd szeptember 23-án társadalmi egyeztetéseket szervezni. A kormány nem szeret cégekkel bilaterális egyeztetéseket folytatni, az ilyen egyeztetéseken jellemzően inkább szövetségek vettek részt. A nagy kötelezettek (MVM, Mol, E2) képviselői is jelen voltak.
A problémák sokfélék voltak. Az érintett cégek például áthárítottak a lakosságra a program költségeit, pedig éppen az lett volna a cél, hogy a kereskedők motiválják a fogyasztókat az energiahatékonyságra. Ehelyett olykor még túlárazva is áthárították a HEM költségeit a fogyasztókra.
Az egyik fő változás az lesz, hogy a jövőben több lesz az ipari program és kevesebb a lakossági. Részben azért, mert Magyarországon az áram- és gázfogyasztásban az ipar jelentősebb, mint a lakosság, részben azért, mert a lakossági programban több volt a visszaélés.
Az új rendszerben 50 százalékban ipari, 25 százalékban lakossági programokra menne a pénz, míg 25 százalékot szabadon lehetne felhasználni ipari és lakossági projektre. A jövőben az ipari fogyasztóknak lehetősége lesz arra, hogy elszámolják a saját energiamegtakarítási programjaikat is, de vásárolhatnak projekteket másoktól is.
A lakossági elemnél a cél az, hogy elsősorban az energiaszegény területeken lehessen felhasználni a forrásokat. Ehhez át kell dolgozni a jelenlegi katalógust is, vagyis azt, hogy mivel lehet igazolni a hitelesített felhasználást.
Az energiaszegény háztartások támogatása kiemelt nemzetgazdasági érdek, jó példa erre az energiahatékony és szociális metszetre a szigetelés, elsősorban a padlásfödémek szigetelése. Ha szigeteléssel takarítunk meg áramot és főleg gázt, az államnak kevesebbet kell importálnia, és kevesebbet kell a rezsicsökkentési rendszerben dotálnia.
Ha jól szigetelt lenne a magyar lakásportfólió, a téli lakossági gázfogyasztás harmadát, mintegy 1 milliárd köbmétert lehetne megspórolni. A jobb szigetelésekkel annak a kezdeményezésnek is több értelme lenne, hogy nyáron akkor legyen érdemes lehűteni a lakást, amikor olcsóbb az áram. Utóbbi nagyjából 750–1000 MWh-t jelenthetne, vagyis a csúcsidőben rendre jelentkező 1500–2000 MWh lakossági fogyasztás felét lehetne megspórolni vagy időben áthelyezni.
Amíg a Fidesz erősen a lakosság irányába tolta el a programot, amelyben mintegy 200 ezer lakás kapott födémszigetelést, addig a Tisza inkább az iparban támogatna projekteket szabályozással. Az mindenképp óriási előrelépés lenne, ha az új rendszerből ki lehetne szűrni azokat a haszonlesőket, akiknek nem volt hozzáadott értékük, csak fejték a rendszert. Azok, akik az EKR révén kaptak energiahatékonysági rendszert, nagyrészt elégedettek voltak, hiszen korábbinál kevesebb gáz és tűzifa is elég volt a lakás felfűtésére, komfortosabb lett a hőérzet és javult az otthonok használati élménye.
Most jön az egyeztetések utáni tervek szabályozásba ültetése, de az államtitkár abban bízik, hogy a 2027-es naptári év már új szabályozással indulhat.
