Orosz támadás Kijevben, ukrán csapás a krími hídra

Orosz támadás Kijevben, ukrán csapás a krími hídra

által K Sandor

Orosz dróntámadás Kijevben, ukrán csapás a kercsi híd ellen

Orosz rakéta- és dróntámadások érték Ukrajna több városát, köztük Kárpátalját; kedden Munkácson is volt becsapódás, Kijevben pedig a várost kettészelő Dnyeperen átívelő hidak egyikét érte dróntalálat. A támadásokban senki nem sérült meg. Az ukrán fél válaszul a saját fejlesztésű Flamingo rakétával és Palanyica sugárhajtású drónnal súlyos károkat okozott az Oroszországot a Krímmel összekötő kercsi híd szerkezetében – a 2018-ban megnyitott hídon jó időre megszűnt a közúti összeköttetés, a vasúti kapcsolat rövid szünet után újraindult. A csapások néhány nappal az Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokat követően történtek.

Az amerikai közvetítéssel megtartott orosz–ukrán tárgyalások hivatalosan a csaknem öt éve tartó háború lezárására irányultak, áttörést azonban nem hoztak. Felmerült egy újabb nagyszabású fogolycsere lehetősége, és eldőlt, hogy európai delegáció is részt vesz a következő tárgyalásokon. A kijevi hidakat is célzó támadási hullám azt jelzi, hogy az orosz nyilatkozatokat érdemes fenntartásokkal kezelni: Moszkva a tárgyalásokat a harcok részének tekinti, és lényegében ugyanazzal az Ukrajnától kapitulációt követelő igénnyel lép fel, mint a háború elején.

A front a súlyos emberveszteségek árán elért csekély orosz területnyereség mellett lényegében mozdulatlan, miközben a drónok egyre inkább átírják a harctéri taktikát. A hidak célba vétele taktikaváltást jelez az orosz félnél, és a mostani csapást is nappal hajtották végre, növelve a civil áldozatok kockázatát. A kercsi híd elleni ukrán támadás két nappal az előtt történt, hogy Vlagyimir Putyin háromoldalú találkozót folytatott volna Donald Trumppal és Hszi Csin-pinggel.

Területi kérdések és biztonsági garanciák a tárgyalásokon

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikaiak felvetették: ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, kivonná-e csapatait a Donbaszból – ilyen kérdés korábban nem vetődött fel. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem mond le a területeiről, de ha átfogó biztonsági garanciákat kap – erős ukrán hadsereggel, valamint NATO- és EU-garanciákkal –, a javaslatot az ukrán nép elé terjeszti, mert egyedül nincs joga dönteni. Hozzátette: ehhez konkrétumokra van szükség, amelyek egyelőre hiányoznak.

Donyeck és Luhanszk megyék nagy része orosz megszállás alatt áll, de a régió nyugati részén több stratégiai jelentőségű város az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll. Oroszország hivatalosan elutasítja Ukrajna NATO-tagságát és bármiféle nyugati védelmi garanciát is. A sajtóértesülések szerint Moszkva a Baltikumban állomásozó NATO-támaszpontok megszüntetését és Finnország NATO-ból való kilépését is követelné, Svédországét azonban nem.

Európai részvétel és gazdasági terhek

Bár sem az EU, sem a NATO európai tagjai nem lehettek jelen az abu-dzabi tárgyalásokon, sikerült elérni, hogy az oroszok elfogadják az európai részvételt a következő megbeszéléseken. A pénteki informális EU-csúcson António Costa bejelentette: az Európai Tanács és az Európai Bizottság mellett az Ukrajnát támogató öt ország – Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – képviselőiből álló csoport képviseli majd az európaiakat a béketárgyalásokon. A csoport pontos stratégiája még nem látszik; Andrius Kubilius uniós védelmi főbiztos előre jelezte, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tervei nem lehetnek a tárgyalások részei.

Ukrajna korábban jelezte, hogy belemenne a jelenlegi frontvonal mentén egy tartós tűzszünetbe, ami az elfoglalt területek feletti orosz kontroll tudomásul vételét, nem pedig nemzetközi jog szerinti lemondást jelentene. Ez azonban csak megfelelő nyugati védelmi garanciák mellett képzelhető el, amelynek legmeggyőbb módja Ukrajna NATO-tagsága lenne – ezt a Trump-kormány korábban többször elképzelhetetlennek tartotta.

Oroszország a saját statisztikai hivatal feltört adatai alapján legalább 400 ezer katonát veszített halálos áldozatként – minden adatot figyelembe véve ez inkább félmillió felett lehet –, és bő 700 ezer ember szenvedett súlyos sérüléseket. A szankciók, ha nem is döntötték be az orosz gazdaságot, súlyos terhet jelentenek, és Oroszországban elsősorban Kína befolyásának erősödéséhez vezettek. A frontvonal Ukrajnán belül 700 kilométer, az orosz–ukrán államhatár mentén Belarusszig még ennyi, ami katonailag és anyagilag mindkét fél számára nehezen fenntartható.

Ezt is kedvelheted