A film, amely a háború szörnyűségeit mutatja be
„Apuci, ne halj meg” – ez a kétségbeesett kiáltás emlékezteti az embereket a könyörtelen valóságra, amellyel az orosz-ukrán konfliktusban szembesülnek. Egy apa és fia története, akik kutyáikat próbálták menteni. Egy történet, amelyben a túlélés reményével mégis csak halál várt rájuk. Mobiltelefonnal rögzített valóság: szívdobogtató percek, amelyek semmi katonai indokot nem szolgálnak, csupán céltalan pusztítást.
Ezekből a mindennapi borzalmakból épül fel Alan Badojev rendező filmje, amely a háború első óráitól kezdve 200 órányi civil felvételt gyűjtött össze. A film célja nem más, mint megmutatni, mit jelent ez a háború az egyszerű emberek számára. Egy időkapszulát nyitva, amely nyers és brutális őszinteséggel mesél az első pillanatokról. Az alkotás premierje az orosz invázió második évfordulóján volt; mára már világszerte több mint ötven országban levetítették, a civilek szemszögét ismertetve azzal a világgal, amely gyakran közönyösen viszonyul az ukrán nép szenvedéseihez.
A valóság és az áldozatok története
Mozdulatlan autók, családi nyaralásokról készített régi felvételek között bontakozik ki egy másik világ: az eltűnő apák és férjek, messzeségbe vesző képernyők utolsó húsbavágó képei. Egy fiatal feleség története, akinek kezében egy utolsó üzenetként érkező virágcsokor fekszik – miközben férje már halott a fronton. Mindennapos képek Badojev filmjében, amely nem kerüli a véres realitást, de az iazgos vad brutalitást sem fedi el. Amik felvételek átmennek a néző szívén – legsúlyosabb képei mégis szándékosan rejtve maradtak, de ott vannak, hogy bárki tanulmányozhassa őket hivatalos vizsgálatok során.
Akárhova is vetítik, a film új megvilágításba helyezi Ukrajna és a világ viszonyát. A szemek, melyek korábban hideg közönyössséggel fordultak el, új érzékenységgel tekintenek az eseményekre. Ez történt Spanyolországban és Brazíliában – sőt, még Magyarországon is megtöltötte a mozik termeit, annak ellenére, hogy a magyar kormány hivatalos hozzáállását sokan kritikával illetik.
Putyin és a kezet szorítók vérrel mocskos árnyéka
Badojev minden képkockája mögött ott van az üzenet: ami Putyin neve mellé íródik, az nem más, mint gyilkolt gyermekek és kifosztott városok története. Mert aki vele szándékozik egyezkedni, az részesévé válik mindannak a gonosznak, amelyet rábírni akarnak az ukrán népre. „Aki vele kezet fog, annak a kezéhez vér tapad,” nyilatkozta kendőzetlen érzelemmel a rendező.
A magyar politika is ezen a kényes kötéltáncon lépkedett az elmúlt években, hol lassítva az EU-s szankciókat, hol „kivételesen” támogatva a hathatós anyagi segítséget. Mindeközben Donald Trump nyilatkozatai, amelyek Volodimir Zelenszkijt, az ukrán elnököt vették célba, a Kreml által kedvelt narratívákkal rezonálnak, melyek egy újabb globális problémát vethetnek fel a világpolitikában.
A történelem nem hamisítható meg
Bucsa, Mariupol, valamint megannyi település neve mára szimbólummá vált. Dokumentált terrorcsapások és civilekre hullott lakóépületek maradványai állnak tanúként Oroszország háborús bűncselekményei mellett. Badojev felvételei egyértelműen foglalják össze: ezek az események valóságosan megtörténtek, és ez olyasmi, amit sem Trump, sem más politikai szereplő nem fordíthat ki eredeti értelméből. Hogy a bucsai mészárlást bizonyos magyar médiumok még nyilvánvaló bizonyítékok ellenére is „hamiszászlós” propagandaként próbálják beállítani? Ez az elfajzott nyelvezet csak erősíti az ukrán nép elszántságát.
De Badojev szerint mindez már a rejtegetést nem menti. Nemcsak Mariupol képei, hanem más városok zsigerekig ható történetei is kiáltanak az igazságért, és ezek azok a szembesítések, amelyek ma nem tűrnek további homályosítást. Túl sok gyerek sírja mesél arról, amit a gyanútlan világnak nem szabad felednie.
Az ukránok küzdenek saját szabadságukért
Míg bármilyen politikai álláspontok köztük húzódnak, az ukrán emberek már három éve harcolnak. Nem ígérhetnek mézédes fegyverszünetet vagy fegyverletételt. Badojev egyértelműen fogalmaz: Putyint csak erővel lehet feltartóztatni, alkuk nem léteznek vele szemben. Nemcsak Ukrajnát akarja, hanem olyan birodalmi terjeszkedési tervet követ, amely éveken túlmutat, mindazonáltal folytathatatlan azok számára, akik érzéketlenül neheztelnek akaratából felkarolt ország bánata »
Forrás: telex.hu/kulfold/2025/02/21/orosz-ukran-haboru-a-legnehezebb-ora-film-alan-badojev
