Rekordot döntött az ipari termelés augusztusban, a szervergyártás és a járműipar húzta a növekedést
Az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal nőtt augusztusban az előző év azonos időszakához képest, júliushoz viszonyítva pedig 1 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközlése szerint.
A növekedést továbbra is a feldolgozóipari termelés nagyjából negyedét képviselő járműgyártás húzta, amely 43 százalékkal bővült, valamint a termelés mintegy ötödét adó számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 30 százalékos növekedést ért el.
Ezzel szemben továbbra is visszaesés volt tapasztalható számos fontosabb feldolgozóipari ágazatban. Az akkugyártást is magában foglaló villamos berendezés gyártása 9,8 százalékkal, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása 6,8 százalékkal, a gumigyártás 8 százalékkal, a fémalapanyagok gyártása pedig 3,4 százalékkal csökkent.
A számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásán belül a számítógép- és perifériás egység gyártása kiemelkedően, 58 százalékkal nőtt. Az alágazat fellendülése nagyrészt a Foxconn-csoporthoz tartozó Cloud Network Technology komáromi szervergyárának exportjához köthető.
A hazai ipari termelés fellendülése jelentős részben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó globális beruházási hullámhoz köthető, amely a szervergyártás iránti keresletet is élénkíti. A Cloud Network fontos szereplő az MI-fejlesztésekhez kapcsolódó szervergyártás területén.
A Nemzetközi Valutalap októberi világgazdasági előrejelzésének egyik fő megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások részben ellensúlyozzák a geopolitikai konfliktusok és az energiadrágulás növekedést fékező hatását. Ez a fellendülés azonban nem egyformán érinti az országokat: azok profitálnak belőle leginkább, amelyeknek vállalatai beépültek az MI-hez kapcsolódó értékláncokba. Mindössze 32 ország adja a globális gazdasági növekedés 95 százalékát, míg áprilisban még 54 ország osztozott ezen a részesedésen.
Az eurózóna és kiemelten Németország növekedési előrejelzését is emiatt módosította felfelé az IMF, valamint az Egyesült Királyságot is kiemelte mint az MI-boom nyertesét.
Az IMF szerint az MI-boom kockázatot is jelent, mert ha a beruházások nem hozzák meg a várt termelékenységnövekedést, a technológiai részvények túlértékeltsége és az esetleges piaci korrekció globális gazdasági visszaesést idézhet elő.
A közeljövőben Európában és Magyarországon is jelentős tényező lehet a gazdasági növekedésben az MI. Szeptember óta jelentették be például a Cerebras több milliárd eurós finnországi beruházását egy adatközpontba, Németországban a GlobalFoundries 1,1 milliárd euróval fejleszti drezdai csipgyártását, a svéd Sivers Semiconductors pedig körülbelül 27 millió eurót fordít glasgow-i gyártókapacitásának bővítésére, hogy MI-adatközpontok optikai hálózataihoz szükséges lézereket gyártson.
A ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. 2025 júliusában jelentette be a Paksi Adatközpont Campus tervét, amely egy közel 100 megawattos MI-adatközpont létrehozását irányozza elő. A projektet szeptemberben budapesti és stuttgarti eseményeken is bemutatták, de a közlemények nem számolnak be a beruházás megkezdéséről.
