Baka András: nem tragédia, ha nézetkülönbség van az elnök és a kormánytöbbség között
Köztársasági elnökként első interjúját adta Baka András, aki szerint nem tragédia, ha néha nézetkülönbség van az államfő és a kormánytöbbség között. Az elnök úgy érzi, volt tanulság, amit le kellett vonnia a legfőbb ügyész jelöléséből, és most is azt gondolja, hogy Szathmáry Zoltán szakmailag erős jelölt volt.
Baka András az 1956-os forradalom 70. évfordulóján az államfő beszédet mond majd. Az október 23-i ünnepséggel kapcsolatban azt mondta: „Mozgalmas nap lesz. Kezdődik a zászlófelvonással, ahol meg kell mutatnom, hogy Baka is lehet a hadsereg főparancsnoka.”
Nem beszélhetett a testvérrel kapcsolatos információkról
A legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban Baka András azt mondta, tudott arról, hogy Szathmáry Zoltán testvére gyanúsított az aranykonvojügyben. „Sok olyan információm is volt a testvérével kapcsolatban, amelyekről akkor sem beszélhettem és most sem beszélhetek” – mondta, hozzátéve, hogy nem államtitokról van szó, de egy eljárás része, amely nem nyilvános.
Saját hibájának tartja, hogy nem mutatta be kellően a nyilvánosság előtt a jelöltjét, mert szerinte mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jelöltről bővebb információt szerezzen. A jelöltek keresését a legfőbb ügyészi posztra így illusztrálta: „Olyan kicsit, mintha az ember a sáros folyóban kutakodna, azt remélve, hogy kifogja az aranyhalat. De szerencsére – maradva a hasonlatnál – ennek a folyónak csak kis része zavaros.”
Új jelöltje Fejes Péter
Baka András a múlt héten mutatta be új jelöltjét, Fejes Pétert. Róla az interjúban azt mondta, olyan jelöltnek tartja, „aki több megyét ismer, aki szellemi ember, aki tanít két egyetemen is, és akinek áttekintése, hivatástudata, becsülete és tenni akarása számomra nem kérdéses.”
A köztársasági elnök az interjúban arról is beszélt, mit jelent számára 1956, és válaszolt a strasbourgi bíróságon hozott 2008-as, „tatai sortűzperrel” kapcsolatos kérdésekre. Szerinte ami most történik az országban, az egy vértelen forradalom. Elmondta, hogy beszédeit magának írja, és kifejtette, mit gondol a kormánnyal való viszonyáról. Beszélt arról is, hogyan gondolkodik az elnöki kegyelemről, és milyen elítélteknek nem adna biztosan kegyelmet. Szóba került, hogy újraindulna-e az államfői pozícióért, ha az új alkotmány esetleg közvetlen elnökválasztást írna elő, valamint hogy van-e szükség új alkotmányra, ő maga írna-e tervezetet, és mire lenne jó ez egyáltalán.
