A kétkulcsossá váló magyar társasági adó is alacsonynak számít Európában
Magyarország a Balkánra jellemző, alacsonyabb társasági adót alkalmazó európai országok csoportjában marad azzal együtt is, hogy az évi 180 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeknél jövőre a jelenlegi 9 százalékról 11 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa.
A jövő évi költségvetés előzetese alapján az látszik, hogy a kormány jövőre az eddiginél nagyobb közteherviselést kér a nagyvállalatoktól. Részben erre épülhet a szociális alapú juttatások megemelése, illetve ez is segíthet elérni a 4,9 százalékra kitűzött államháztartási hiánycélt, amely végső soron az euróbevezetési pályára állíthatja az országot.
A kormány nagyobb hozzájárulást kér az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kiskereskedelmi láncoktól is, vagyis a különadókat egyelőre nem vezeti ki, sőt bizonyos kulcsokat és adónemeket meg is emel. Magyar Péter miniszterelnök ezzel kapcsolatban egyelőre arra tett ígéretet, hogy ha sikerült stabilizálni a költségvetést, akkor az adóztatást átfogóan felülvizsgálják.
A társasági adó csak egy, bár elég fontos elem a vállalatok közterhei között, ám önmagában a mértéke nem határozza meg a gazdasági környezetet vagy a befektetések iránti nemzetközi versenyt, vagyis az országok összehasonlítása csak egyszerű viszonyításra alkalmas.
Az 1990-es rendszerváltáskor kétkulcsos, 35-40 százalékos társasági adót vezettek be, de már 1991-ben elhagyták a 35 százalékos kulcsot. Az adónem mértéke 1994 óta folyamatosan csökkent a legalacsonyabb szintre Európában, akkor 36 százalék lett, majd 1995-ben már csak 18 százalék, igaz, akkor például az osztalékterhek jelentősen nőttek.
2004-ben olvadt a társasági adó 16 százalékra, majd e mellé 2006-ban bevezettek egy 10 százalékos alsó kulcsot, hogy aztán 2010-ben a felső, 16 százalékos kulcsot 19 százalékra emeljék. A jelenlegi 9 százalékos egységes kulcs 2017 óta van érvényben, ebből lesz jövőre ismét kétkulcsos, 9-11 százalékos megoldás.
2012 óta a magas áfa az alacsonynak számító társasági adó mellett a magyar adórendszer két leggyakrabban kiemelt kiugró eleme, vagyis a jelenlegi szisztéma sokkal inkább a fogyasztáshoz rendeli az állam ilyen típusú bevételeit.
