Súlyos gyógyszerhiány: a magyar betegek az európai sor végére szorulhatnak
A magyar ellátórendszer nem tudta enyhíteni a február óta hivatalosan nyilvántartott súlyos gyógyszerhiányt, és rövid távon nem látszik a helyzet megnyugtató rendezése sem. Több ezer krónikus beteg szenved anyagi és egészségügyi értelemben egyre jobban. Az eset arra is rámutat, hogy nemzetközi gyógyszerpiaci problémák esetén Magyarország érdekérvényesítő képessége csekély.
A probléma a legfontosabb hasnyálmirigy-enzimpótló készítmény hiányával kezdődött, amelyet a reklámszabályozás miatt itt csak P-ként említünk. A gyártó februárban jelezte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), hogy hatóanyaggyártási problémák miatt a P-ből hiány alakult ki, amely várhatóan 2027 első feléig elhúzódik. A készítményt hasnyálmirigy-elégtelenségben, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban, cisztás fibrózisban, tumoros megbetegedésekben, epeúti zavarokban és műtétek következményeként kialakuló állapotokban szenvedőknek kell rendszeresen szedniük. Enélkül a táplálék nem emészthető megfelelően, ami rövid távon is súlyos következményekkel járhat.
Miután a patikák kifogytak a P-ből, a betegek a fő helyettesítőnek számító K-t kezdték venni. Mivel egész Európában hasonló folyamat zajlott le, idővel a K is tartós hiánycikk lett. Magyarországon hivatalosan szeptember közepe óta hiánycikk a K, de már előtte is alig volt a patikákban. A szakorvosok a magyar rendszer kötöttségei miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudták felírni a K-t a P helyett.
A legjobb nem receptköteles verzió a Mezym Forte, de a most leginkább szükséges dózisát nem forgalmazzák Magyarországon. Az alacsonyabb koncentrációjú változat szintén nehezen érhető el, és eltérő szerkezete miatt a betegek nagy részénél nem alkalmas helyettesítésre. Jelenleg még egy részleges helyettesítő beszerzése is nagyon nehéz vagy lehetetlen.
A hiány a hatóanyag minden reálisan szóba jöhető verziójára kiterjedt, a betegek nyár óta egyre nagyobb pánikvásárlásokba kezdtek. A helyzet az 5-10 ezer közvetlenül érintett krónikus beteg állapota miatt rendkívül aggasztó, számukra 2027 első fele távoli ígéretnek tűnik, miközben mindennap emésztési zavarokkal küzdenek.
A P és a K nyugat-európai országokból magyar szállítókon keresztül megvásárolható, ott mintha lenne még készlet. Erre azonban nincs támogatás, és a készítmények rendkívül drágák, ami behatárolja az ellátottak körét. Mindez csak úgy képzelhető el, ha Nyugat-Európában jóval nagyobb pufferekkel dolgoznak, vagy arányosan jobban részesülnek a rendelkezésre álló mennyiségekből.
Az NNGYK szeptemberben 3000 doboz P-t hozatott be Lettországból és 30 ezer dobozt a P egy másik verziójából Szlovákiából. A betegszervezetek szerint a lett szállítmány átlagos igények mellett háromezer betegnek mindössze öt napra volt elegendő, a szlovák verzió pedig ismét kényszermegoldásnak számított. A két szállítmány összességében csak rövid ideig enyhítette minimálisan a problémákat.
Nehéz átlátni, hogy a szűkös készletekből milyen szerződések alapján csoportosítanak át mennyiségeket az egyes országok között. A hazai betegközösségekben nagy felháborodást keltett, amikor valaki egy Írországban kiváltott K dobozának fotóját osztotta meg, amelyen csak magyar felirat volt – mintha egy eredetileg Magyarországra szánt készlet került volna át egy magasabb vásárlóerővel rendelkező nyugat-európai országba.
Megkeresésre az NNGYK azt közölte: az ellátási probléma minden országban másképp jelentkezik, mivel eltérő raktárkészletekkel, felhasználási igényekkel és beszerzési lehetőségekkel rendelkeznek. Ahol több piaci szereplő van jelen, ott a helyettesítésre alkalmas terápiás alternatívák száma is nagyobb. A hatóság a forgalomba hozatali engedély jogosultjával, a nagykereskedőkkel és a szakmai partnerekkel együttműködve folyamatosan dolgozik azon, hogy a rendelkezésre álló készletek mielőbb a magyar betegek ellátását szolgálják, ugyanakkor a piaci folyamatokba csak kompetenciája mértékéig tud beavatkozni.
Az NNGYK piacfelügyeleti és ellátásfelügyeleti eljárást indíthat, valamint bírságolhat és szankcionálhat, ha felmerül, hogy például az export is szerepet játszik a hazai hiány kialakulásában.
