Aggodalmat kelt az ELTE szakembereiben a gánti szociális otthon helyzete
Aggodalommal követik a gánti szociális otthon helyzetét az ELTE gyógypedagógiai és társadalomtudományi karának munkatársai – derül ki az egyetem dolgozóinak csütörtökön közzétett állásfoglalásából. A szakemberek szerint a bemutatott problémák nem egyediek, hanem rendszerszintűek, ezért konkrét szakpolitikai beavatkozásokra van szükség a fogyatékosságügyben.
Az állásfoglalás szerint az intézményben tapasztalható problémákért viselt felelősséget nem lehet az ott dolgozókra hárítani. A szakemberhiány, a méltatlan munkafeltételek, valamint a fiskális és infrastrukturális hiányosságok rendszerszintű problémákra mutatnak rá. Az ELTE oktatási, kutatási és szakmai tudásával hozzá kíván járulni a konkrét változásokhoz.
A dolgozók kiemelték: a fogyatékosságügy nem szűkíthető le az intézményi ellátásra, olyan koordinált szolgáltatórendszerre van szükség, amely a fogyatékossággal élő emberek egész életútját támogatja a szükségletek és a személyes célok szerint, függetlenül attól, hogy milyen típusú és mennyiségű támogatásra van szükség. A rendszernek emellett saját életük alakítására jogosult személyekként kell elismernie a fogyatékossággal élő embereket, tiszteletben kell tartania döntéseiket, és ténylegesen támogatnia kell önrendelkezésüket, valamint közösségi élethez való jogukat.
A gánti Aranyalma Integrált Szociális Intézményben tapasztalható állapotokról szóló riport a múlt héten jelent meg. Az otthon nyolc épületében összesen 152 fogyatékossággal élő személyt és pszichiátriai beteget látnak el, éjszakánként mindössze négy gondozó vigyáz rájuk. Az intézmény 2018 óta nem fogadhat újabb lakót, mert nincs szakember, aki ellássa őket.
