Hangjáték az 1956-os forradalom fővárosi eseményeiről
Négy fiatal nő és egy város, amely néhány napra kivívta a szabadságát – erre épül az 56 perc szabadság című, valós történelmi eseményeken alapuló négyrészes hangjáték, amelyet a Madaz Média készített az 1956-os forradalom fővárosi eseményeiről.
A sorozat negyedik része a főváros VII., VIII. és IX. kerületébe kalauzol, amelyeket elszánt felkelőik miatt a korabeli vicc a világ katonai nagyhatalmai között emlegetett. Az epizód a Corvin köz félköríves, beépített katlanában indul, amely a narrátor szerint tökéletes helyszínt biztosított a városi gerillaharchoz.
Feltűnnek a forradalom olyan alakjai, mint Iván Kovács László, a Corvin köz parancsnoka, a Berzenczey utcában harcoló Wágner István, valamint Bárány János szerszámkészítő, akinek az emberei a Tompa utcában állták a sarat. Szerepet kap Angyal István és Csongovai Per Olaf is, akik a Tűzoltó utcaiakat irányították.
A hallgatók tanúi lehetnek Kádár János színeváltozásának, végül pedig betekintést nyernek a Péterfy Sándor utcai kórház alagsorában működő ellenállás mindennapjaiba. A hangjátékban fiktív alakok és olyan karakterek is megszólalnak, akiknek vannak történelmi megfelelőik. A négy központi figura közül három az előbbi kategóriába tartozik, míg a főhős, Tóth Ilona az utóbbiak közé.
Az ötödéves szigorló orvostanhallgató 1956 októberében a Péterfy Sándor utcai kórház Önkéntes Mentőszolgálatának tagja volt, november 1-jétől az intézmény kisegítő részlegének vezetője lett, majd november 11-e után bekapcsolódott az illegális ellenálló mozgalomba. November 19-én őrizetbe vették, 1957. június 28-án pedig felakasztották. Alakja a hangjáték záró epizódjában is elhangzik, és máig az emlékezetpolitikai ütközetek homlokterében áll. A történészek egyik csoportja szerint Tóth Ilona nem követte el azt a gyilkosságot, amelyet a per során bevallott, mások, köztük Eörsi László is azt állítják, társai segítségével ő ölte meg az ÁVO-snak vélt Kollár Istvánt.
„A hangjátékot író és rendező Vágvölgyi B. András ötlete nyomán lett a főszereplő Tóth Ilona – mondta Pentelényi-Kovács Tímea, az 56 perc szabadság producere. – Eredetileg ő lett volna a mesélő, aki végigvezet a helyszíneken, de az alkotói folyamat során rájöttünk, hogy sokkal átélhetőbbé teszi az eseményeket, ha a lányok mindig az adott ’56-os jelenben vannak, és dramatizált epizódokban, saját nézőpontjukból bontakoznak ki a jelenetek. Ilona története azért is fontos, mert rajta keresztül meg tudjuk mutatni a forradalom radikalizálódását és ennek morális következményeit. A cselekmény során egy naivan lelkes reformer, segíteni akaró fiatal nő a legszélsőségesebb döntésig jut el. Ez rímel arra a kreatív-produceri szándékomra, hogy megmutassuk a mai fiataloknak, milyen kegyetlen volt a forradalom már csak azzal is, hogy egészen szélsőséges erkölcsi döntéshelyzetek elé állította az akkoriakat.”
„A forradalom nagyobb nálunk, Gizi” – hangzik el Tóth Ilona karakterének szájából ebben a fejezetben. A szovjet támadás hírét Nagy Imre hangján halljuk, és a „csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van” sem marad el. Ezt követően elnémultak a hivatalos adók, az események viszont megállíthatatlanul haladtak a visszafordíthatatlan felé.
