A parkolási díj célja a közlekedésszervezés, nem a bevételszerzés
A fővárosi parkolás egységesítése és a parkolásból származó források felhasználása élénk vitát váltott ki a parkolásüzemeltetők körében. A vita középpontjában a szakmai megoldások észszerűsítése és az eljárások racionalizálása helyett a források felosztása és felhasználása áll. Az indulatok érthetők, hiszen a közigazgatás minden szintje forráshiánnyal küzd, ám a parkolási díjbevétel csupán csepp a tengerben, így biztos, hogy nem ebből rendezik majd a költségvetés helyzetét.
A belvárosi lakók és a bejárók szembeállítása káros
Különösen káros a belvárosban lakók és az oda autóval behajtó látogatók szembeállítása. A belső kerületekben élők számos előnyt élveznek, például a könnyen elérhető ügyintézést, a gazdag kulturális kínálatot és a jól kiépített közösségi közlekedést. A belváros forgalma ugyanakkor a kívánatosnál nagyobb, amiért elsősorban nem a közlekedők, hanem a múlt században kialakított és azóta alig változó úthálózat és városszerkezet tehető felelőssé.
A parkolási díj nem bérleti díj
Téves az az állítás, miszerint a parkolási díj közterület-használati vagy bérleti díj lenne. A közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti, hogy kizárólag forgalomszervezési célból szedhető parkolási díj, és díjfizetési kötelezettség csak akkor rendelhető el, ha a várakozásra alkalmas helyek átlagos foglaltsága meghaladja a 70 százalékot. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a közterületi parkolás tartalmában sem területbérleti jogviszony, hanem a közterület közlekedési célú használatának minősül. A díj elsődlegesen a használat időtartamának mérséklését és a véges közterület gazdaságos használatát szolgálja.
Egységesebb rendszer, új lehetőségek
Jelenleg Budapesten 15 társaság és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. együttesen végzi a parkolási díjak beszedését és az ellenőrzést. 2026. július 1-től a rendszer egyszerűbbé vált: megszűntek a parkolóautomatákkal kapcsolatos üzemeltetési feladatok, az elektronikus díjfizetés pedig lehetővé tette az elektronikus ellenőrzés és a központi bírságnyilvántartás kimunkálását. Az egységesítéssel megnyílhat az út a valós idejű, online parkolásfigyelő szolgáltatás előtt, amelynek segítségével a járművezető meggyőződhet arról, van-e szabad hely a célállomás közelében, így elkerülheti a felesleges autózást és a károsanyag-kibocsátást.
Ösztönzés a P+R és a közösségi közlekedés együttes használatára
Az egységes parkolásnak köszönhetően olyan kedvezmények is bevezethetők, amelyek a P+R-használat és a közösségi közlekedés együttes igénybevételére ösztönöznek. A sportlétesítmények hétköznap üresen álló területeinek időszakos kihasználásával külön beruházás nélkül jelentősen bővíthető a P+R parkolók férőhelyeinek száma ott, ahol a közösségi közlekedés amúgy is jó színvonalú.
Szakmai javaslatok a fővárosi stratégiához
A városvezetés most megalkothatja a budapesti várakozóhelyek használatának egységes stratégiáját. A Magyar Mobilitási és Autóklub javaslatai szerint haladéktalanul napirendre kell tűzni a helyzetfelmérést és hatáselemzést is tartalmazó fővárosi közterületi várakozási stratégia kidolgozását, amelyet valódi szakmai és társadalmi vita után lehet elfogadni. A stratégiában meg kell valósítani az egységes fővárosi közterületi várakozási rendszert, hatékony együttműködést és koordinációt kell kialakítani a kerületek és a főváros között, és kereslet-kínálati modellre alapozva kell megvitatni a jövőbeni stratégiai változatok és tarifapolitikák várható következményeit. A 10 éven belül megjelenő újabb 200-300 ezer jármű miatt a P+R- és parkológarázs-kapacitások fejlesztési céljait konkrét adatok és nemzetközi összevetések birtokában kell kijelölni és megvitatni.
