Sophie Wilmès: különbséget kell tenni a politikai fogoly és a börtönben lévő politikus között
„Igazán érzem a változást” Magyarországon – mondta Sophie Wilmès, a Renew Europe európai parlamenti csoportjának tagja, aki a héten Budapestre érkezett EP-delegációt vezette a magyar jogállamisági helyzet vizsgálatára.
A hétfős küldöttség hét különböző frakciót képviselt, tagjai között volt – egyedüli magyar tagként – László András a Fideszből, valamint a zöldeket képviselő Tineke Strik. A delegáció azelőtt járt Budapesten, hogy a testület határozatot hozna a jogállamisági helyzetről, amellyel a hetes cikkes eljárás lezárását is javasolhatja. Wilmès a sajtótájékoztatón érezhető változásról és hiányosságokról is beszélt.
Wilmès tavaly is járt már hasonló delegációval Budapesten; a fő különbségként a változást emelte ki, ami szerinte nem csak papíron történt. Képviselőkkel, civilekkel és érintettekkel találkoztak, akik arról számoltak be, mennyivel kisebb rajtuk a nyomás. Bár aggályaik maradtak, a magyar hatóságokat elkötelezettnek látja a jogállamisághoz való visszatérésben.
László András elmondta: javasolták, hogy a delegáció ne csak baloldali szervezetekkel és médiumokkal találkozzon, hanem leváltott intézményvezetőkkel, jobboldali szakértőkkel is, ennek ellenére a három nap alatt csak egy jobboldali újságírónak engedtek teret a programban. A fideszes képviselő szerint Hankó Balázs volt miniszter, Varga-Bajusz Veronika államtitkár és Bús Balázs, az NKA ex-alelnöke ügyét is napirendre akarták tenni egy esetleges börtönlátogatással, de ezt indoklás nélkül elutasították. „Az a kettős mérce, ami korábban érvényesült az Európai Parlament részéről Magyarországgal szemben, az továbbra is érvényesül” – mondta.
Wilmès szerint a látogatás alatt volt, aki többször is beszélt nekik politikai foglyokról, de hozzátette: „azt hiszem, különbséget kell tenni egy politikai fogoly és egy börtönben lévő politikus között. A kettő nem ugyanaz.”
A tavalyi küldöttséghez képest változás, hogy idén a Mi Hazánk és a Fidesz frakciói, valamint az ESN és a PfE is delegáltak tagokat. Wilmès szerint mindenki a szabályoknak megfelelően viselkedett, udvariasak és tisztelettudóak voltak egymással, még ha egyes ügyekben erősen el is tértek a vélemények. László András hozzátette: a PfE mellett az ESN és az ECR frakciója sem csatlakozott a záró sajtónyilatkozathoz, mert végkövetkeztetéseik nem egyeztek Wilmès állításaival.
A parlamenti ellenzéki politikusok főként az időkorlátozásokat említették aggodalmuk között, köztük a 12 éves képviselői mandátumkorlátozást, ami miatt sokakat nem lehet újraválasztani, valamint a kétharmados többséggel gyorsan módosítható jogszabályokat. Wilmès szerint ügyelni fognak a jogállamiság tiszteletben tartására, hatalmon lévőktől függetlenül, ugyanakkor érdekesnek találta, hogy a most felvetett aggályok miatt korábban nem aggódtak, amikor kormánytöbbségben voltak. A 12 éves korlátozást ő is megkérdőjelezhetőnek tartotta.
László András szerint a program erőteljesen egy irányba lejtett, így is megdöbbenést váltott ki a 12 éves korlátozás, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal döntéseivel szembeni gyenge jogorvoslati garanciák, amelyekre nem kaptak választ.
Wilmès elmondása szerint a parlamenten kívüli ellenzékiek leginkább a választási törvénnyel foglalkoztak, valamint a láthatóságukkal és finanszírozásukkal. Problémának nevezte, ha a választási rendszer nem kedvező a kisebb pártoknak, és arányosabb rendszert tartana jónak. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy ez felveti a beavatkozás gyanúját, azt válaszolta: „Egyáltalán nem.”
Wilmès szerint jelentésük nem szól majd közvetlenül a 2018-ban kezdeményezett hetes cikkes eljárásról, de véleménye szerint sokban hozzájárul majd a testület álláspontjához arról, kérjék-e az eljárás megszüntetését. A záródokumentumot visszautazásuk után állítják össze, és főleg pozitív jelentésre számít.
László András szerint a Fidesz–KDNP álláspontja nem változott: „Mi azt mondtuk, hogy ez egy politikai támadás Magyarország ellen”, és az eljárás azonnali, feltételek nélküli leállítását követelik most is, miközben szóvá teszik a demokratikus és jogállamisági elveket sértő intézkedéseket is.
