Független magyar filmek: egy új korszak hajnalán
A magyar filmszakma egyik új kihívása, hogy a függetlenség felé fordulva, saját erőből teremtsen lehetőségeket az alkotók számára. Az a tény, hogy 2024-ben már több film készült független forrásokból, mint állami támogatással, egy új irányt jelez. Ilyen például a „Magyarázat mindenre”, amely nemzetközi fesztiválokon és a mozikban is jelentős sikereket ért el, valamint a közönségkedvenc „Futni mentem”, amely több mint 700 ezer nézőt vonzott a vászon elé. Az érdeklődés tehát megvan, s a nézők igénylik az autonóm alkotásokat. Ez egy élesen szemben álló válasz a primitív, államilag vezérelt kurzusfilmek világára.
Új alapok: Cine-Collegium Budapest
A Cine-Collegium Budapest (CCB) új fejezetet nyitott a hazai filmfinanszírozás történetében. Szimler Bálint és csapata a Budapest International Film Festival támogatásával egy alternatív támogatási rendszert hozott létre, amely kezdő és pályájuk elején járó alkotóknak nyújt anyagi és szakmai hátteret. Az első pályázati évben 25 millió forint pénzbeli támogatást, valamint számos szakmai szolgáltatást biztosítanak a győztes számára. Olyan prominens személyek, mint Enyedi Ildikó, Pohárnok Gergely és Iványi Petra alkotják a zsűrit, amely évente cserélődik.
A függetlenség ára
Bár a kezdeményezés lendületet adott a szakmának, az egyes produkciók költségvetése még mindig szinte felfoghatatlan nagyságrendű a CCB támogatásához képest. A nagyívű állami projektek, mint a 7 milliárdból készült Petőfi-film vagy a 25 milliárdos Hunyadi-sorozat, könnyen elhomályosítják a független filmek apránként összeállított költségvetéseit. Ehhez képest a CCB támogatása az indulásra elégséges, de nem versenyképes a piaci helyzetben. Ezt a problémát további, mikroadományokra és mecénások segítségére építő finanszírozási modellel próbálják ellensúlyozni.
Támogatás és visszacsatolás
A rendszer egyik alapelve, hogy a támogatott filmek egy része visszaforgatódik az alapítványba. Az elkészült alkotások költségeken túli bevételének 30 százalékát a készítők visszafizetik, így az alap hosszú távon fenntarthatóvá válhat. Az alapítók szándéka, hogy az adományozók és a filmszakma együttműködésén alapuló átlátható és fenntartható struktúrát hozzanak létre. Ezt az együttműködést olyan szakmai partnerek is támogatják, mint például a Laokoon Filmgroup vagy a Proton Cinema, amelyek technikai eszközöket, stúdióhasználatot és utómunkát kínálnak az alkotók számára.
Túlélés vagy reform?
Szimler Bálint szerint a CCB nem a végleges megoldást kínálja, de egy biztos menedéket jelent az alkotók számára ebben a bizonytalan rendszerben. Addig, amíg Magyarországon nem alakul ki egy kompetens, művészi értékek alapján működő támogatói rendszer, az autonóm kezdeményezések, mint a CCB, adhatnak lehetőséget a szabad gondolkodású filmesek számára. Az ilyen alternatívák ugyanakkor inkább az álmok fenntartására és a pálya beindítására elegendőek, ám ezek nélkülözhetetlenek a jelenleg kivéreztetett filmszakmában.
A jövő ígérete
A tét nem csupán egy újabb film elkészítése, hanem egy sokszínűbb, szabadabb filmipar létrehozása Magyarországon. Az autonóm törekvések nemzetközi lehetőségeket is nyithatnak az alkotók előtt, hiszen a CCB célja, hogy a nyertes produkció eljuthasson külföldi fesztiválokra is, így bekapcsolódva a globális filmkultúrába. Az első pályázat eredményeit 2026-ban a Budapest International Film Festival-on láthatja majd a közönség, ezzel mérföldkövet állítva a magyar filmes függetlenség történetében.
