Az EU lakhatási válságának megoldásai: Kihívások és lehetőségek
Az Európai Parlament lakhatási szakbizottsága februárban egy fontos jelentést fogadott el, melyben hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belül sürgősen szükséges pénzügyi forrásokat fordítani a lakások energetikai felújítására, valamint a rövid távú bérbeadás egyensúlyának megteremtésére a turizmus és a lakhatás megfizethetősége érdekében. Az indoklás szerint az EU jelenleg kritikus lakóegység-hiánnyal és a meglévő lakásállomány korszerűsítésének szükségességével néz szembe.
Borja Giménez Larraza, az Európai Néppárt képviselője és a jelentés jelentéstevője hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom, amikor az EU kiemelten foglalkozik a lakhatás problémájával, ami számos ország polgárait aggasztja. Az EP-jelentés szerint az alapvető probléma a kínálat hiánya: az Európai Unióban 10 millió új lakásra lenne szükség, míg az elmúlt öt évben az építési engedélyek száma 20%-kal csökkent.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar kormány politikai döntései, amely a kereslet támogatására összpontosítanak, végső soron felhajtják az árakat. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon az ingatlanárak 275%-kal emelkedtek, ami a kínálati hiány következménye. Giménez Larraza kiemelte, hogy a kormánynak a helyi hatóságokra kellene bíznia a probléma kezelését és az intézkedések kidolgozását.
A jelentés öt fő pilléren alapul: a helyi hatóságokban való bizalom, a lakásállomány növelése, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a keresleti oldal támogatása, valamint a lakhatási helyzet adatainak fejlesztése. A legfontosabb változtatás a kínálat növelése lenne. Ennek érdekében javasolták az építési folyamatokat akadályozó uniós jogszabályok egyszerűsítését, és a bürokrácia csökkentését.
Egy konkrét javaslat a 60 napos célkitűzés az építési engedélyek kiadására, amely szimbolikus politikai üzenet, hiszen a végső döntést a tagállami hatóságok hozzák meg. Ezen túl bevezetésre kerülnének olyan intézkedések, mint a „beleegyező hallgatás elve” a közigazgatási folyamatokban, a fiatalok képzése, az adók csökkentése a szociális lakások építésére és felújítására, valamint a jogbiztonság erősítése a tulajdonjog védelme érdekében.
Giménez Larraza optimista a jövőre nézve, hiszen az Európai Bizottság is aktívan dolgozik a lakhatási kérdések megoldásán, és tervez egy új jogalkotási kezdeményezést a rövid távú bérbeadásra 2026 októbere és decembere között. A jelentés várhatóan hozzájárul az EU és a tagállamok együttműködéséhez a lakhatási válság kezelésében, mivel világos irányvonalat határozott meg a kínálat növelése érdekében.
Az elkövetkező években az uniós források felhasználása kulcsfontosságú lesz a lakhatási befektetések nagyobb mértékű ösztönzésében. Az EU már 43 milliárd eurót mozgósított lakhatással kapcsolatos befektetésekre, amelyet a jövőbeni költségvetésekkel össze kell hangolni az optimális hatás érdekében. A cél az, hogy a köz- és magánszektor együttműködése révén egy fenntartható és hatékony lakáspolitikát alakítsanak ki, amely valós megoldásokat kínál a lakhatási válságra.
