Trump két éve még nekik köszönhetően nyert, mostanra sikerült sokukat elmarnia a republikánusoktól
A Republikánus Párt a november 3-i félidős választásokon a várakozások szerint vereségre készülhet: a demokraták a képviselőházban szinte biztosan többségbe kerülnek, de ha a közvélemény-kutatások adatai megbízhatónak bizonyulnak, akár a szenátusban is átvehetik az irányítást, ami egy éve még szinte lehetetlennek tűnt volna. A republikánusok az elmúlt hetekben már mélykonzervatív államokban is védekezésre kényszerültek. Mindezért főleg egy ember a felelős: Donald Trump, akinek döntései egymás után idegenítettek el olyan választói rétegeket, akik két éve az elnökválasztáson rá és a republikánusokra szavaztak.
A 2024-es elnökválasztáson a latinók 48 százaléka szavazott Trumpra a Pew Research Center kutatása szerint, míg Kamala Harrisra 51 százalékuk voksolt. Trump második elnöksége azonban nem váltotta be a tőle leginkább a gazdaság rendbetételét és a megélhetési nehézségek enyhítését váró latinók elvárásait, és sokakat az is meglepett, hogy a Trump-kormányzat milyen széles körben kezdte el deportálni az illegális bevándorlókat. Trump támogatottsága a spanyol ajkúak körében az országos átlag (32 százalék) alá zuhant, mindössze nagyjából 26 százalékuk elégedett az elnök teljesítményével. Az NBC News/Telemundo felmérése alapján a latinók kétharmada látja úgy, hogy az idegenrendészet túl messzire ment, és majdnem 70 százalékuk elégedetlen Trump bevándorlásügyi akcióival. A közvélemény-kutatás szerint a latinó szavazók nagyjából 60 százaléka az adott választás demokratia jelöltjét fogja támogatni a félidős választásokon.
A 2024-es elnökválasztás másik nagy meglepetése az volt, hogy a fiatalok milyen nagy arányban szavaztak Trumpra: a CNN exit polljai szerint a fiatalok 43 százaléka Trumpra szavazott, míg Kamala Harrist 54 százalékuk választotta. A New York Times/Siena adatai szerint a fiatal férfiak között 55 százalékkal többségben is volt Trump. Trump azonban nagyon nem váltotta be reményeiket. A Montclair Állami Egyetem szociológus professzora, Gabriel Rubin szerint az infláció, az iráni háború, az ICE és a Gázai övezet ellen indított izraeli háború eltántorította őket Trumptól és a Demokrata Párt felé mozdította el őket. A közvélemény-kutatások szerint a fiatalok több mint 60 százaléka a demokrata jelölteket támogatja, a New York Times/Siena október végén megjelent közvélemény-kutatásának adatai szerint pedig a várhatóan szavazó fiataloknak majdnem 70 százaléka a demokrata jelöltet választja.
Trump választási sikereit leginkább a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehér szavazók támogatásának megszerzésével érte el: 2024-ben 66 százalékuk szavazatát nyerte el. Mostanra azonban ebben a kérdésben többen teljesen kiábrándultak belőle. A 2018-as félidős választásokon még 66 százalékuk pozitívan értékelte Trumpot a gazdaság kérdésében, de az idén készített különböző közvélemény-kutatások adatai szerint több mint felük, a Fox News egy felmérése szerint pedig egyenesen 67 százalékuk már negatív értékelést adott. Az ohiói Bernie Moreno szenátor a Fox Newsnak kijelentette, hogy „ha nem tartjuk meg ezeket a munkásosztálybeli szavazókat, akkor pártként végünk van”.
A vidéken élő amerikaiak az elmúlt évtizedekben a Republikánus Párt egyik legbiztosabb szavazóivá váltak, 2024-ben kétharmaduk Trumpot választotta. Két év elteltével azonban már kevesebb mint felük mondja azt, hogy a republikánusokat fogja támogatni a kongresszusi választáson. Trump elnöki munkájával csak 50 százalékuk elégedett és még ennél is kevesebben a gazdaságpolitikájával, az üzemanyagárak emelkedését okozó iráni háborúval. A mezőgazdaságból élő vidékieket különösen rosszul érintették Trump döntései, főleg az iráni háború és a vámháborúk: jelentősen emelkedett a dízel és a műtrágya ára, egyes gépek ára pedig háromszorosára nőtt. Tim Slack, a Louisiana Állami Egyetem szociológia professzora az AP-nek azt mondta: „Trump azt ígérte, hogy az első naptól kezdve csökkenteni fogja az árakat, de ehelyett a megélhetési költségek csak emelkedtek, és ez különösen fájdalmas volt a vidéki Amerikában.”
A republikánusokra a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a vidéken élő republikánus szavazók nem mennek el választani. Bryan McQuide, a Grand View Egyetem politológus professzora az ausztrál ABC televíziónak azt mondta: „Minden azon fog múlni, hogy melyik párt tudja rávenni támogatóit a szavazásra.” John McLaughlin republikánus közvélemény-kutató a New York Timesnak úgy fogalmazott, hogy ha nem sikerül rávenni a fehér munkásokat a szavazásra, „akkor elveszítjük a képviselőházat és a szenátust”.
