A legfiatalabb amerikai volt a halálsoron, most múzeumi kiállítása nyílt
Gary Tyler tizenhat éves volt, amikor gyilkosság vádjával először halálra, majd életfogytig tartó börtönre ítélték. A vád szerint egy iskolabuszból kihajolva fejbe lőtt egy tizenhárom éves fehér diákot, és azzal a golyóval megsebesített egy másikat is, miután iskolájában összecsaptak a fekete és fehér diákok, mert kötelezővé tették a szegregáció megszüntetését.
A bírósági eljárás során Tylert erőszakosan vallatta a rendőrség, a városban fenyegetőleg megjelent a Ku-Klux-Klan, az ítéletet kizárólag fehérekből álló esküdtszék hozta meg, az egyik koronatanú pedig a per után visszavonta a vallomását, mondván, hogy a hatóságok kényszerítették arra, hogy ne a saját emlékeit mondja el.
Louisiana államban akkoriban gyilkosság esetén automatikusan halálbüntetés járt, így Tyler a halálsorra került. Az amerikai legfelsőbb bíróság azonban alkotmányellenesnek mondta ki a kötelező halálbüntetést, ezért az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre módosították, amelyet húsz év után lehetett először felülvizsgálni. Tyler az Angolának nevezett börtönbe került, amely a dél Alcatrazaként is ismert.
Tylert háromszor terjesztették fel kegyelemre, de mindháromszor leszavazták. A 2010-es években ismét a legfelsőbb bíróság döntése kellett ahhoz, hogy megváltozzon az ítélete: a fiatalkorúak életfogytiglani börtönbüntetését felülvizsgálták és alkotmányellenesnek minősítették. Tyler nem sokkal később belement, hogy az eredeti vádat gyilkosság helyett emberölésre módosítsák, az újratárgyaláson pedig 21 éves börtönbüntetést szabtak ki rá. Akkor már 41 éve volt rács mögött.
Az Angolában Tyler a nyolcvanas évek végén tagja lett egy csapatnak, amely életvégi segítséget és koporsókat is biztosított olyan raboknak, akik már nem tudtak élve kijutni onnan. A hospice-program sikere nyomán saját épületet húzhattak fel a börtönben, és adományokat is gyűjthettek.
Először jégkását árultak a börtönlátogatóknak, később pedig quilteket, azaz patchwork takarókat kezdtek készíteni, amelyeket az Angolában évente kétszer rendezett rodeón árultak. Tyler eleinte ódzkodott a szövéstől és varrástól, nem tartotta férfias munkának, végül az nyugtatta meg, hogy visszaemlékezett a hasonló takarókat varró nagyanyjára. Egy takarót 30 és 100 dollár között adtak el, egy helyi versenyen pedig annyira meglepődtek a versenytársak az angolai rabok munkáján, hogy felszerelést adományoztak nekik.
Szabadulása után Tyler olyan szőtteseket kezdett készíteni, amelyeken a saját élete jelenik meg. Az egyik munka egy róla készült fotóból indult ki, amelyet a letartóztatása után egy hónappal készítettek, egy másikon tinédzserként látható bilincsekkel a kezén, egy harmadik pedig egy korabeli tévériportot vett alapul, amelyben az ítéletét közvetítették. Története többeket is megihletett, köztük Gil-Scott Heront és a Chumbawambát, élete történetét Stitching Freedom címmel írta meg.
Az első önálló kiállítását 2023-ban tartotta Detroitban, 2024-ben megkapta a Frieze Los Angeles Impact Prize díjat. Első múzeumi kiállítása a michigani Grand Rapids Art Museumban látható Újjászületés címmel januárig.
