Cellás bértáblával emelkedhet az egészségügyi szakdolgozók bére
Az Egészségügyi Minisztérium pénteki sajtóközleményében jelentette be, hogy cellás bértáblával váltja fel az egészségügyi szakdolgozók bérét meghatározó sávos bérrendszert. Az új rendszerben a végzettséget és az elismert szakmai tapasztalatot is figyelembe veszik a fizetések megállapításánál.
Átlagosan 15 százalékos alapbéremelés 2027-ben
A tárca tájékoztatása szerint az egészségügyi szakdolgozóknak 2027-ben átlagosan 15 százalékos alapbéremeléssel kell számolniuk. A szakdolgozói bérrendezésre ekkor mintegy 192 milliárd forintot szánnak, a béremelés pedig nagyjából 123 500 dolgozót érint. Az alapbér átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig a nettó jövedelem átlagosan 17 százalékkal nőhet.
A minisztérium a célok között említette a dolgozók anyagi megbecsülésének javítását, a szakmai pályán való maradás ösztönzését és az utánpótlás erősítését. Az átlagos 15 százalékos emelés magyarázata, hogy míg a korábbi bérsáv alsó részén keresők akár 30-35 százalékos emelést is kaphatnak, addig az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. A közlemény kitér arra is, hogy akinek a jelenlegi egyéni alapbére magasabb a bértáblában szereplő összegnél, annak az alapbére nem csökken.
Három példa a várható béremelkedésre
A tárca három példát is ismertetett. Egy 40 éve dolgozó segédápoló alapbére havi bruttó 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet, ami 67,3 százalékos növekedés. Ha nincs gyermeke és más kedvezményt sem kap, nettó 214 662 forintos bére 359 233 forintra emelkedik.
Egy 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló esetében az alapbér 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet, ami 25,3 százalékos növekedés. Gyermek és más kedvezmények nélkül a nettó bére 332 500 forintról 416 689 forintra emelkedhet.
Egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász alapbére 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet, ami 17,9 százalékos növekedés. Ez nettó 598 500 forintról 705 897 forintra történő emelést jelent.
A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
Kiterjedt a bérrendezés hatálya
A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. Béremelésben részesülnek az intézmények mindennapi működését biztosító munkatársak is, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos cellás bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.
Egységesebb feltételek a sávos rendszer helyett
Az új cellás bérrendszer a minisztérium szerint azért jobb a korábbinál, mert a 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult, így azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki. A bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztettek.
A bértábla hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fokozatot tartalmaz. Az oszlopok a végzettséghez és a munkakörhöz kapcsolódó besorolási csoportokat, a sorok az elismert gyakorlati időt mutatják. A 0–3 éves belépő sávot hároméves időszakok követik, a legfelső fokozatot a 43 év vagy annál több elismert gyakorlati idő jelenti. A táblázatban szereplő összegek havi bruttó alapbérek forintban, a magasabb, korábban megállapított egyéni alapbér megőrzésére vonatkozó szabály pedig továbbra is érvényes.
Külön keret a többletfeladatok elismerésére
A minisztérium arról is írt, hogy az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Díjazható például a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a többletkompetenciák alkalmazása, valamint figyelembe vehetők a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságai is. A keret intézmények közötti elosztása a jelenlegi bértömeghez igazodik, a felhasználás pontos, ellenőrizhető szempontjait a tárca a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján véglegesíti.
